Ezermester Fórum

[lalibatyo]

Van aki nem veszi észre van aki meg igen. Van aki azt sem veszi észre hogy elfogyott az üzem anyag, hogy defektes kerékkel autózik hogy két hete világít valami kontroll lámpa a műszerfalon vagy hogy elsodorta a kerékpárost. A stop táblát sem mindig veszik észre meg a piros lámpát. Valószínűleg ezért is a hülye biztos autók irányába megy a fejlesztés gőz erővel. Viszont ettől hogy "hány volt megy ki a szénkefére" dologtól el kellene szakadni mert a komplett egység szempontjából (generátor+szabályzó) tök mindegy ha üzem közben az aksin meg van a 13,8-14,4 volt feszültség. Vissza térve a ki mit vesz észre sztorihoz egy generátor úgy is el tud romlani hogy a visszajelző lámpa azt jelzi hogy rendben működik. Mivel ilyen "kalandban" is volt részem ezért egy pár dolláros műszer van nálam a szivargyújtóban ami folyamatosan kijelzi üzem közben a generátor feszültséget.
Elnézést hogy ismételem magam de az elején azzal kezdtem :

Ez pár dologtól függ mert van jó pár féle-fajta generátor és szabályozó

típus specifikus problémákba pedig tapasztalat hiányába nem mennék bele mert amivel van tapasztalatom az már a méh telepen sem megtalálható, legfeljebb valami múzeumban

[jmedvegy]

Üdv!

"Értem én, hogy villanymotor, de mi hajtja?"

Valami ilyesmi gondolat motoszkál bennem, amikor a felvetéseid olvasom. Zsenge gyermekkoromban volt egy olyan tantárgyunk, hogy "villamos gépek mérése", na ott kellene először felütni, valahol a mérési alapelveknél, hogy mennyit termel egy generátor, milyen módon számítható és mérhető a leadott teljesítménye stb.
Ilyen gerjesztő feszültség - leadott teljesítmény görbével még nem találkoztam, ha az Akadémia elfogadta, hát áldásom rá. Ha arra gondolok, hogy egy ködös estén, utazok hazafelé, bekapcsolt ablakfűtés, világítás, esetleg hallgatva a rádiót, mellett, kész csoda, hogy másnap be tudom indítani az autót, maradt benne annyi TÖLTÉS, ami elég egy hideg este után képes beindítani a kocsit. Számszerűsítve: ablakfűtés kb 30W, világítás 2x55W+10W, fékezésnél +40W, rádió 15-20W, valamint az autó gyújtás és egyéb áramköreinek (ABS, légzsák stb.)felvett teljesítményével kell egyensúlyt tartani a generátornak, + az indításkor kivett töltést pótolnia, ami korrekt esetben is 4-5A töltőáram, 14.4V-on, ez hozzávetőleg 75W. Na, itt kész vagyok.
Egyébiránt a szabályzók hűtőbordája azon egyszerű tény miatt szükségesek, mivel a tápfeszültségből csak a szükséges mennyiséget kell a gerjesztő tekercs felé továbbítani, a fennmaradó rész viszont nem veszik el a semmibe, hanem klasszikus módon hővé alakul. Ha a gerjesztő részére kell 5V/1A teljesítmény, akkor az 12V betáplálásnál a 7V/1A (7W) teljesítmény a szabályzó eszközön hővé alakul, ezt egy tranzisztor nem képes eldisszipálni, kisugározni a környezetébe, ezért kell a hűtőborda. Ez a régi, klasszikus megoldás.
A mai korszerű feszültségvezérléseket pedig a következő órán vesszük.

További szép estét!

Dehát a gerjesztő részére soha nem küldhet a generátor 5 voltot, mert ott 14 volt jön ki.Tehát mindig 14 volt megy rá a forgórészre ,vagy pedig semmi.Nem így van?Mert a szabályozó feladata az, hogy, ha 14 voltnál nagyobb feszültséget kap a generátor kijöveteléből,akkor az áramot ami megy a forgórészre megszakítja és ezáltal csökken a generátorból kijövő feszültség,majd ha lecsökkent a névleges alá, akkor visszakapcsolja.

[lalibatyo]

Hát nem. Olvasd el amit ajánlottam könyvet vagy könyveket

Olvastam belőle, és ott azt írja,hogy a fesz szabályozónak a feladat az,hogy megszakítsa az áramot, vagy visszakapcsolja,Tehát ki- be kapcsolja az áramot, nem pedig hol 5 voltot enged át, hol 12- t .Úgy mint a régi motoroknál a relé,ami elektromágnes elven müködik, ma pedig tranzisztoros szabályozók vannak, de ezek is ki,be kapcsolják az áramot.

[lalibatyo]

Fotózd már le azt az oldalt olvashatóra és tedd ide had nézzem mit olvasol.

Nem tudom lefotózni,pdf-ből olvasom.

[lalibatyo]

Dehogynem
A verzió : megnyomod hogy PrtSc (jobb felső sor ) aztán a Ctlr és C együtt, nyitsz egy képmetszőt vagy paint-et (op rendszer függő) bele kattintasz és nyomsz egy Ctlr és V együtt. Aztán a képernyőképed máris fénykép amit JPEG vagy JPG formátumra mentesz és már be is tudod tenni a hozzászólásba.
B verzió : lefotózod a monitort, de ne vakuzz

dehogynem.JPG (111.78 KiB) Megtekintve 4411 alkalommal.

Most nem fotózgatom le mindenik oldalt,de a neten is mindenhol azt olvasom, hogy vagy van áram(14 v alatt) a szénkeféken vagy nincs.Nincs olyan, hogy hol 5 volt, hol 14 volt van a szénkeféken.

[lalibatyo]

Fotózd már le azt az oldalt olvashatóra és tedd ide had nézzem mit olvasol.

Szerintem meg is beszéltünk mindent

[jmedvegy]

Dehát a gerjesztő részére soha nem küldhet a generátor 5 voltot, mert ott 14 volt jön ki.Tehát mindig 14 volt megy rá a forgórészre ,vagy pedig semmi.Nem így van?Mert a szabályozó feladata az, hogy, ha 14 voltnál nagyobb feszültséget kap a generátor kijöveteléből,akkor az áramot ami megy a forgórészre megszakítja és ezáltal csökken a generátorból kijövő feszültség,majd ha lecsökkent a névleges alá, akkor visszakapcsolja.

Én már itt feladtam. Van fogalom és képzavar. A forgórészre nem a generátor dolgozik, hanem a szabályzó elektronika. Nem közvetlenül az akkumulátortól kapja a feszültségét, pontosan azért, hogy álló helyzetben ne fogyassza a akku kapacitását. Nem tudom másként megfogalmazni.
Mint a téma címében van, SZABÁLYZÓról beszélünk. Nem megszakítgat, kapcsolgat, hanem szabályoz.
Van egy fizikai alaptörvény, a mozgási indukciót leíró. Ha egy mágneses mezőben gyorsabban mozgatunk/forgatunk egy tekercset, nő az indukált feszültség. Nem történik ez másképp itt sem. A fordulatszám függvényében is változik a gerjesztőre jutó feszültség, kis fordulaton nagyobb, a nagyon meg kisebb. Hogy ez értékre 5V vagy 12V, Isten tudja. De a szabályzó a generátor kimenetén meglévő feszültség értéke alapján szabályozza mindezt. Folyamatosan, mivel legtöbb esetben még analóg szabályzók vannak még a legmodernebb fedélzeti számítógépes rendszerekben is, csak legfeljebb kissé kifinomultabbak.
További sok sikert.

Üdv.Itt egy idézet " A szabályozó állandó be- és kikapcsolással változtatja az Ig
gerjesztőáramot, aminek következtében a forgórész fluxusa nő, ill. csökken. "

http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocume ... 101030.pdf

10.oldal,2.sor.

Ilyen nagy lett a csend?Mégiscsak nekem volt igazam?

[jmedvegy]

Üdv!

Nem. Pusztán már jeleztem ott/itt feladtam. A falara hányt borsó csak egyedi körülmények során marad meg a falon.
Egyébként a leírás remek, rajz nincs hozzá, hogy és miként néz ki, amiről szó van, legalább is én nem találtam meg, aki meg leírta, annak meg vélhetően dörzstárcsás erősítője van otthon. Hogy egy szabályzó ki-be kapcsolgat... megáll az eszem. Hát talán ennyi.
De hogy ne csak a levegőbe beszéljek. Itt egy kapcsolás:

fesz szab.jpg (42.47 KiB) Megtekintve 4408 alkalommal.

Vegyük szépen sorba. Nem túl jó, de a lényeg kiolvasható.
A T2 egy egyszerű darlington (ezt a következő órán vesszük) mig a T1 egy bipoláris NPN tranzisztor. Jól látható hogy két elkülönített egyenirányító van, a D1-D6 az akkumulátorra és fogyasztókra dolgozik, míg a D7-D9 a szabályzót táplálja. A darlington a, ld később T2, az emitter, bázis 910R körön át a feszültség megjelenésekor kinyit, táplálva a gerjesztő tekercset. A kollektorba kötött fordított dióda a tekercs feszültségváltozásaiból adódó ellentétes indukált feszültséget hivatott rövidrezárni, pl. leálláskor. A kollektorról egy 270kohm visszacsatoló ellenállás egy osztóra juttat vissza feszültséget, de az osztó alaptényezőjét nem változtatja meg, mert arányaiban a 2,5k beállató trimmerhez és 470R+560R talpponti ellenálláshoz képest nagy értékű. Viszont az általa a tekercsről visszajutatott feszültség kis mértékben, de segít beállítani A T1 működési munkapontját. Az osztón a tápfeszültség harmada jelenik meg. A T1 zárt, mert a 1k ellenállás és a vele sorba kötött dióda sor 5,6v zéner+2x 0,7V dióda, ld össz kb 7 V akkor kezd működni, ha feszültség hozzávetőleg 12V, vagy magasabb. Ha nagyobb, a a T1 B-E körébe kötött ellenálláson megjelenik a nyitófesz, mely a T1-t nyitja, mely nyitásával zárja T2-t. De teljesen nem zárhatja le, mert ekkor T1 nyitása nem lenne biztosított, hanem egy közös, nominális munkapontban valósul meg, ld 270K ellenállás visszacsatolt feszültsége. Ha a feszültség tovább nőne, akkor még jobban zárja a T2, ami egy DARLINGTON, és így kis bemeneti jel változásra is kellően tud reagálni.
Hát röviden,tömören ennyi. Még lehetne vetyengeni, minek, hogyan és miként kell beállítani, de ez konkrétan így működik. És elvben, némi túlzással ezt az alapelvet követi minden egyéb szabályzó is, legfeljebb IC vagy más BOÁK segítségével.
Szép napot!

Ki lehet próbálni,ha 14,5 volt körülinél nagyobb feszültséget vezetünk a szabályzóra, akkor az teljesen lezár, nem megy át azon semmi áram, és ha feszültséget mérek a szénkeféken az nulla.