Ezermester Fórum

Sziasztok!

Abszolút tudatlan vagyok fűtés ügyben, és központi fűtést építtetek. A vizes része megvan, és a kazán helye. Gázfűtésen gondolkodtam (oldalfalon kivezetett kéménnyel), amíg meg nem kaptam az árajánlatot. Vegyes tüzelésűvel is beérném, de ahová terveztem a kazánt, attól a helységtől távol van a kéményem. Kérdésem az volna, hogy szerintetek, megoldható-e, hogy a vegyes tüzelésű kéménycsövét felviszem kb. 1,5-2 méter magasra(padlásra), majd egy 90 fokos kanyar után, további 2-3 méterre viszem a padlódeszka alatt, míg bekötöm a kéménybe? És, hogy ne gyulladjon ki a padlás, körbeszigetelem kőzetgyapottal. Kicsit talán veszélyesen hangzik, de hátha megoldható biztonságosan, és megspórolom a kémény építés árát…
Ha ez nem megoldható, akkor vajon a szerelt kémény, vagy a tégla kémény lehet olcsóbb megoldás (kiépítés díjával együtt, mert azt nem tudom megépíteni)?

A válaszokat előre is köszönöm!

[Plaszlo]

Szia!
Gyakorlatilag megoldható, de sosem kapnál erre kéményseprői engedélyt. Ilyen mértékű eltolás a füstgázok áramlását erősen lelassíthatja, ami veszélyes lehet rátok nézve.
Az épített kémények közül csak a szereltre adnak engedélyt, új építésű sima hagyományos tégla kéményre már nem adnak engedélyt. A meglévőket is béleltetni kell kerámia, vagy saválló acél béléscsővel.
A sok halálos, kéményre visszavezethető baleset miatt nagyon megszigorították az engedélyezést.

[Plaszlo]

A kéményszabványokról itt olvashatsz a Schiedel a partnereinek kiadott tájékoztatójában:

http://www.schiedel.hu/hirekesemenyek/newsdetails/archive/2010/12/14/article/uj-kemenyszebvany/

És a szabvány:

http://www.budapestikemenyek.hu/msz-szabvany.pdf

Kedves Plaszlo!

Köszönöm a válaszokat! Most csak annyi időm van, hogy éppen beleolvastam az ajánlott dokumentumokba, és már ebből is látszik, hogy nem lesz olyan egyszerű a dolog, mint ahogyan gondoltam volna. Eddig kis kályhákkal fűtöttünk, így nem sokat kellett gondolkodnom ilyen dolgokon, és valószínűleg a kémény kibélelését is azért nem kérték még. Az már világosan látszik, hogy nem csak bekötök egy csövet, és kész. Szerinted, ha kihívok egy kéményseprőt, és megpróbálom vele egyeztetni az engedélyezhető lehetőségeket az jó ötlet? Vagy kihez lehetne fordulni, aki tudna ebben segíteni, és ismeri jól ezeket a szabályokat, amiket csatoltál?

[Plaszlo]

Inkább a céghez fordulj, mint magához a kéményseprőhöz. Nálunk járt olyan részeg kéményseprő, hogy be sem engedtük. Persze van aki nagyon kulturált és szakmailag is képben van, de nem tudhatod előre ki fog kimenni.

http://www.kemenysepro.hu/szolgaltatasok/index.html

KÖZREMŰKÖDÉS HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOKBAN

A hatósági engedélyezési eljárásokhoz kötelezően előírt kéményseprőipari közreműködés kéményvizsgálati és egyéb véleményezési, szakvéleményezési tevékenységek pl. terv egyeztetés, mérnöki tanácsadás stb.

A Schiedelhez is fordulhatsz ha tőlük akarod megrendelni a kéményt, esetleg tervezővel terveztesd meg, akkor sem lehetnek problémák az engedély kiadásával és ti is biztonságban lesztek.

Egy jó kéménnyel - bármilyen drága is - nem lesznek gondjaid mint: visszafüstölés, kátrányosodás, rossz hatásfokú tüzelés. Fontos, hogy a kiválasztott teljesítményű kazánhoz kérd a kémény tervezését, vagy ajánlását, ne csak úgy általánosságban.

Kedves Plaszlo!

Köszönöm a bőséges, és kielégítő válaszokat! Ezek alapján már eltudok indulni!

[lalibatyo]

Én lebeszélnélek a tervezett megoldásról. A tisztítása nehézkes az öntisztulása megoldatlan ( a vízszintes részben lepotyog a pernye eldugja a csövet, nincs hamuzsák) tűzveszélyes és huzata sem lenne tehát egy füstokádó lenne a kazán az épületben. Főleg jó kis ködös őszi napokon mikor lefelé száll a füst lehet begyújtani sem tudnál. Függőlegesre kell azt a kéményt csinálni (akkor is lehetnek vele gondok), nem pedig így.

Sziasztok!

Hétvégén beüzemeltünk egy kandallót, és bekötöttük egy már meglévő kéménybe (más nincs rákötve). Miután végeztünk, teljesen korrekt huzattal rendelkezett, annak ellenére, hogy 3 méteren át vízszintesen (enyhe emelkedéssel) megy a füstcső (persze 10 fok volt, és enyhe szél).
Konzultáltam előtte kéményseprővel, semmiféle engedélyezésről, illetve bélelésről, stb. nem beszélt. Vagyis annyit mondott, hogy nem kell, mivel a kémény "be van jelentve". Belenézett a kéménybe is a fenti tisztító nyílásnál, mondta, hogy hajrá, csináljuk, úgyis észrevesszük, ha nem lesz huzat, de szerinte jó lesz, látott már ilyen bekötést.
Ma reggel elég nehezen jött létre a huzat (nem is teljesen jól gyújtottam be, hidegebb is volt, és szélcsend), de végül sikerült. A lényeg, hogy a füstcsőnél az utolsó könyöknél, ahol becsatlakozik a kéménybe, visszacsöpögött egy kis kondenzvíz. (mivel ugye a füstcső a füst irányába van becsatlakoztatva, visszafelé kicsit ereszt)
Kérdésem, hogy ez a kondenzvíz jelenleg a rossz begyújtásra vezethető vissza (kicsit visszafüstölt, mivel nem intenzív lánggal gyújtottam be először), vagy állandóan számolnom kell vele, illetve ha a könyök vége és a kémény közti részt picit felfelé billenteném, hogy a víz legalább ne tudjon visszafolyni (állítható függesztése van a vízszintes füstcsőnek), azzal segítek-e neki, feltéve, hogy a kondenzvíz a kéményben keletkezik, nem pedig már a füstcsőben.
Mindenesetre a begyújtást legközelebb nagy lánggal kezdem, utána engedem izzani a fabrikettet.
Esetleg láttam lehet kapni füstcsőtömítő masszát, kérdésem, hogy ilyennel kötelező-e tömíteni a füstcsövet, vagy csak ajánlott? Persze akkor a kondenzvíz jobb esetben visszafolyna a kandallóba, rosszabb esetben megrekedne valahol, és kilyukasztaná a füstcsövet.

Más:
A kéményem alján nincs tisztítónyílás, mert befalazták, vagy beglettelték. Azt mondta a kéményseprő, hogy jó lenne ha oda raknánk. Lassan én is amondó vagyok, hogy kéne oda, hisz akkor ott meggyújtva egy újságot könnyebben tudnék huzatot csinálni. Ha pedig már ott tevékenykedek, és sikerül megoldani, hogy a kondenzvíz ne a füstcsőben jöjjön vissza, hanem a kémény aljánál gyűlne össze, akkor azt érdemes-e kivezetni, vagy elnyeli az ott lévő por? Mennyi kondenzvíz képződésre számíthatok amúgy? Mitől függ ez?


Csatolok egy képet a képtelen bekötésről. Sajnos más megoldás nem volt.

[Plaszlo]

Nos nem a legszerencsésebb megoldás, az biztos. A hosszú füstcsőben hamar lehűl a füstgáz és kicsapódik az égéstermékben lévő vízpára. A kondenzálódás fő okai a hideg kémény és a vizes fával tüzelés. Az elején még lehetséges némi kicsapódás és kátrányosodás, de amint bemelegszik a kémény, ezeknek meg kell szűnnie, sőt normál esetben az addig lerakódott kátránynak is le kell égnie a kémény faláról.
A másik nagy gond a még nem kellően kiszáradt fával való tüzelés szokott lenni a fő gondforrás. Az hogy száraznak tűnik a fa, még nem jelenti azt, hogy az is. A frissen vágott tüzifának két évig kell száradnia fedett, de szellős helyen. Ez alatt lecsökken a víztartalma arra az értékre, amikor megfelelő hőmennyiséget leadva lehet elégetni, vizesedés, kátrányosodás nélkül. Tavasszal kivágott és csak 1 nyáron szárított fa még nem kellően száraz, okozhat kondenzálódást, amit a hosszú, szabadon álló füstcső is segít.
Begyújtás után a kéményt fel kell fűteni a megfelelő hőmérsékletre és csak utána lehet lefojtani a tüzet. Ha megfelelő a huzata a kéménynek, akkor hamar eléri a szükséges "üzemi" hőmérsékletet. Gond lehet még a szigeteletlen, vagy szabadban menő kéménnyel is, mert nagyon le tud hűlni két begyújtás között.
A tisztítónyílást mindenképp meg kell keresni, mert a normál működés közben a kéményről leégő kátrány pernyéje - amit nem visz ki a huzat - a kémény aljára esik le és időnként ezt ki kell tisztítani. Normál működés közben nem keletkezhet olyan mennyiségű kondenzvíz, ami a kémény aljára folyna. Ez a kondenzációs kazánok sajátja.
Érdemes figyelni a kéményt, mert ha túlságosan elkátrányosodik a helytelen tüzeléstől, idővel a kémény falát is átáztatja a kátrány és büdös, egészségtelen klímát eredményez.

Tudom, hogy elég béna megoldás, de sajnos ez az egy lehetőség volt adott, mivel a kéménynél egy ülőgarnitúra van, a többi fal meg foglalt. Sajna pont rácsöpögött kicsit a garnitúrára a kolbász szagú lé. Talán a feleségem ki tudja szedni. Első próbálkozásra már egész jó, a szaga is tompult rendesen.
Eddig csak fabrikettel gyújtottunk be ami talán a legszárazabb. A második kevésbé szakszerű reggeli begyújtás után keletkezett a kondenzvíz. Ma este nagy lánggal indítottam, és hamar megjött a huzat is. Ma keményfa volt a soros, talán tovább ég, mint a brikett, és nagyobb a lángja is. A füstcsövet is megemeltem, hogy ne hátrafelé lejtsen a faltól, hanem vízszintes legyen. Azóta nincs vele gond, tehát ezentúl figyelek rá. Mindenesetre még óvatos leszek, és tömítem a füstcső azon szakaszát, valamint a garnitúra még nem kerül vissza a végleges helyére.
A kémény hál istennek épületen belül megy (válaszfal, padlás, szabad ég), a nyílást pedig holnap kikopogtatom, és veszek rá rendes ajtót.

Köszi a tanácsokat!

Nos nem a legszerencsésebb megoldás...

Sziasztok!
A következő dologban kérném segítségeteket:
Kisméretű téglából épített kémény utólag ki lett bélelve 150-es rozsdamentes acéllal.
A kéményt nem használjuk.A ház új, jól szigetelt. A kémény aljában sok víz keletkezik, lehet hallani, hogy csöpög. Gondolom a meleget (20-22fok) felvezeti a béléscső, és a padlástérben vagy a tető fölött lecsapódik és visszacsepeg. 1-2 hetente kb. 1,5-2 dl vizet jelent. A kondenzvíz elvezető (műanyag cső) nem a legaljához csatlakozik, ezért kb 1 cm magasan áll a víz az aljában. Észrevettem, hogy a tiszítónyiláás körül a falfesték kezd leperegni a víz miatt.
Hogyan lehetne megakadályozni, hogy ne keletkezzen ennyi víz?
Köszönöm.

[Plaszlo]

Szia!
Meg kellene akadályozni, hogy a kéménybe jusson a beltér levegője. Elvileg az 1 cm-nyi víz nem okozhat gondot a kéménycső alján, ha nem lyukas, vagy nem ereszti el a vizet. Feltételezem, nem csak a cső belsejében, hanem a béléscső és a téglakémény közötti részen is áramlik a beltér levegője, így a béléscsövön kívül-belül egyaránt kondenzálódik a víz. A falat valószínűleg a béléscső külsején kondenzálódó és visszafolyó víz áztatja. Ezt kéne meglesni.
A kéményt meg le kellene zárni rendesen, ha nem használjátok. Elég durvának hangzik ez a visszacsöpögés, még nincs olyan hideg. Várom mire jutottál.

Szia!
Meg kellene akadályozni, hogy a kéménybe jusson a beltér levegője. Elvileg az 1 cm-nyi víz nem okozhat gondot a kéménycső alján, ha nem lyukas, vagy nem ereszti el a vizet. Feltételezem, nem csak a cső belsejében, hanem a béléscső és a téglakémény közötti részen is áramlik a beltér levegője, így a béléscsövön kívül-belül egyaránt kondenzálódik a víz. A falat valószínűleg a béléscső külsején kondenzálódó és visszafolyó víz áztatja. Ezt kéne meglesni.
A kéményt meg le kellene zárni rendesen, ha nem használjátok. Elég durvának hangzik ez a visszacsöpögés, még nincs olyan hideg. Várom mire jutottál.

Köszi!
Hogy kell "rendesen" lezárni?
Most van egy szigetelt ajtaja és ahová a füstcsövet kell csatlakoztatni azt üveggyapottal tömtem be.

[Plaszlo]

Ez érdekes. A szigetelt ajtónak kell annyira zárnia, hogy ilyen mennyiségű kondenzátum ne keletkezzen a réseken bejutó levegő miatt. Más füstcsőnyílása nincs a kéménynek? Alul a kondenzvízgyűjtőnél nem juthat be levegő?
A kémény téglaszerkezete mindenhol zárt? Valahol intenzíven be kell jutnia a beltér párás levegőjének, hogy ennyi víz csapódjon le.

[lalibatyo]

Üdv
Nekem is áteresztette a befalazott kondenzvíz gyűjtő a vizet. A megoldás az lett hogy a legvékonyabb kezű családtag a kéményajtón benyúlva tisztítás után befestette sűrű alvázvédővel a kondenzvíz gyűjtőt belülről. Azóta csak a kivzető csövön jön ki a kondenzvíz és nem pereg a fal körülötte.
Az nem lehet hogy csapadékvíz az amit kondenzvíznek gondolsz a használaton kívüli kéményednél ?