Központi fűtés-szerelés házilag

[Szivike18]

Üdvözlöm a kedves fórumozó-társakat!

Segítségre lenne szükségem a következőkben:
párommal közösen felújítunk egy régi vályog parasztházat. Most érkeztünk el a központi fűtés szereléséig. Mivel a fűtésszerelésnek csillagászati árai vannak, ezért úgy döntöttünk, hogy a fűtést megoldjuk házilag. Legtöbben az ötrétegű alu-műanyagcsöveket ajánlották szorítógyűrűs idomokkal. A "kellékeket" beszereztük, már csak egy dolog hibádzik: nem tudjuk, hogy van-e valamilyen szabvány a csövek vezetésére (mindenképp lent vezetni, vagy fent; ha lent, akkor mehet-e közvetlenül a betonon, vagy feljebb kell egy 15-20 cmvel, stb.), illetve van-e szabvány a radiátorok magasságára?
És nem tudom, hogy az számít-e a fentiekben, hogy a vizet keringetőszivattyú fogja keringetni.

A válaszokat előre is nagyon köszönöm!

[Plaszlo]

Üdv Szivike18.
Konkrét szabványról nem tudok, szerintem inkább szokások, eljárások, ajánlások léteznek. A régi szerelési módot még a vascsöves korszakban alkalmazták, hogy a csöveket a plafon közelében vezették, ennek egyszerű oka volt, a bútorokat a padlón szabadon lehessen elhelyezni a fal mellé tolva is.
Amikor elkezdték a rézcsöveket használni, már zömében a fal alján, a padló közelében vezették, mert vékonyabbak, kisebb helyen elférnek és könnyebb alakítani, vezetni. A műanyag csöveket meg leginkább az aljzatbetonban szokták vezetni, így akár a legrövidebb úton is el lehet vezetni a melegvizet a radiátorokhoz, nem kell a falak mellett kacskaringózva vezetni a csöveket. Ezt viszont az aljzatbetonozás előtt kell elkészíteni. Ha már nem lehet, akkor lehet a rézcsöves rendszerekhez hasonlóan a fal aljában vezetni, esetleg valamilyen ízléses csatornában, hogy ne látszódjon.
A radiátorokat általában az ablakok alatt helyezik el a földhöz közel. Annyi helynek kell lenni a föld és a radiátor között, hogy alatta lehessen szerelvényezni, takarítani, esetleg szükség esetén a vizet leengedni belőle. A magasság a radiátor magasságától és típusától is függ, de az előbbiek figyelembe vételével szabadon elhelyezhető. Azért célszerű viszonylag alacsonyan elhelyezni, hogy minél "mélyebbről fűtsön", mert nem a plafont kell fűteni, hanem a szoba levegőjét és minél alacsonyabban van a hőforrás, annál több átmelegítendő levegő van fölötte, így jobb az áramlás, egyenletesebb a hőeloszlás a szobában.
A műanyagcsöves rendszereket két - egy meleg és egy hideg - osztóval szokták kialakítani. Az osztók a kazántól jövő melegvizet külön vízkörökre osztják a radiátorok (vagy padlófűtés esetén a vízkörök) részére. Így minden egyes fűtőtestnek külön vízköre lesz, így sokkal jobban szabályozható az egyes ágakba jutó hőmennyiség. A kazánból a felfűtött víz először az osztóba kerül, ami a fűtőkörök (radiátorok) számára szétosztja a melegvizet, majd a lehűlt visszatérő víz a hideg osztóba jut - itt már igazán gyűjtőként működik -, ahonnan a fűtési körök vize visszajut a kazánba.
Remélem érthető voltam, ha nem kérdezz, este összeszedem a gondolataimat jobban és megpróbálom érthetően, képekkel illusztrálva leírni.

[bogee]

Sziasztok!

Sajnos anyagiak miatt én is egyedül szeretném szerelni a fűtést. Vegyes tüzelés lesz, 5 rétegű csőből (átmérőben milyent célszerű venni). Kérdésem az lenne, hogy 7 (+2) radiátort szerelnék fel, milyen osztót kell vegyek? Ha jól értettem, milyen radiátorhoz külön kell csövezni. Mehet pl. a szoba közepén is, vagy nem ajánlatos?
Az aljzatbeton alatt, a 4 centis hungarocell hőszigetelés szintjén vinném a csöveket, egy másik csőben, hogy ha bármi van, könnyen tudjam cserélni. Ezt a külső csövet, miből célszerű vásárolni, milyen anyag, átmérő? Erre külön kell még csőhéj is?
Segítségeteket előre is köszönöm! Bogee

[Plaszlo]

Üdv.
Vegyes tüzelésnél rákérdeznék az alkalmazhatóságára, ha jól tudom ezek inkább alacsonyabb hőmérsékletű rendszerekhez ajánlottak. A maximálisan engedélyezett hőfoka 95 C fok, de hallottam már olyat, hogy a maximum érték körül már elkezdhet szivárogni. Szilárd tüzelésnél a víz hőfoka elérheti a 80-90 C fokot is ha nincs puffertartály, ezért inkább kérdezz rá mielőtt megveszed.
Nem muszáj osztós rendszert alkalmazni, lehet a rézcsöves rendszerek analógiájára is elkészíteni, de szerintem korszerűbb az osztós rendszer. Az osztós megoldásnak az a lényege, hogy külön lehet a vízköröket szabályozni, lezárni. Ez főleg a felületfűtési rendszereknél (padló, fal, mennyezet) követelmény, de radiátoros rendszereknél is jól használható. A csövezés elvileg mehet az aljzatbetonban egyenesen is a radiátor felé, nem kell feltétlenül kanyarogtatni a fal mellet, de azért érdemes valami logika szerint vezetni a csöveket, még ha kicsivel többet is kell felhasználni hozzá. Viszont nem tudom mennyi esélyed van kihúzni az ötrétegű csövet egy másik csőből, szerintem ehhez merev, nem menne. Ha mégis menne, nem tudod behúzni az újat. Úgy tudom, nem szoktak külön csőhéjat alkalmazni, maximum hőszigetelést, hogy ne a betont fűtse.
Az ilyen fűtési rendszereket lepróbálják a betonozás előtt, nincs-e szivárgás valahol, és csak ha minden rendben van, öntik ki betonnal az aljzatot. Érdemes jó minőségű csövet venni, és óvatosan, nagy ívben hajlítani, nehogy megfeszüljön az egyik réteg és pár év múlva elrepedjen. Ehhez kapható hajlítószerszám is.
A vízkörök csővastagságát a fűtőtestek határozzák meg, a műszaki adataiban benne vannak a megfelelő hőleadáshoz szükséges percenkénti vízmennyiség és az ehhez tartozó csőátmérő. A kazán és az osztók közötti vízcsőnek olyan vastagnak kell lenni, hogy az összes vízkőrt el tudja látni a szükséges vízmennyiséggel. Számolgatni kell a vízkörök alapján.

[Szivike18]

Üdv!
Végre eljutottunk odáig, hogy az elméletet átültessük gyakorlatba, és ezért felmerültek olyan kérdések, amikre eddig nem gondoltunk:
1. Szükséges-e a csöveknek valami lejtés? Ha igen, milyen mértékben?
2. Van könyv/szakkönyv a központi-fűtés műanyag-csövekkel való bekötéséről? Címe?
3. Fent, vagy lent érdemesebb vezetni a csöveket? Vagy pl. egyiket fent (meleg), másikat lent (hideg)? (Esztétikailag mindegy, a gipszkarton-fal mögött fognak futni a csövek.)
4. Az ún. libanyak szindróma teljesen elkerülendő (légzsák miatt), vagy egy minimális görbület nem okoz gondot? Ha így van, mekkora az a minimális maximum?
5. Kell rögzíteni a falhoz a csöveket?
6. Egyéb fontos dolog, amire figyelni kell?

A válaszokat előre is nagyon köszönöm!

[Plaszlo]

Üdv.

1., Igen minimális lejtés kell a könnyű légteleníthetőség miatt.
2., Biztos van, de a Google-val is sok mindent tudsz találni a neten.
3., inkább lenti vezetés az elfogadott, de semmi esetre sem lent-fent.
4., a műanyag cső nem hajlítható kedvedre, a műszaki leírásában megtalálható a minimális hajlítási sugár.
5., ha nem a földön vezetitek érdemes rögzíteni.
6., jó szerszámok és a kötések precíz kivitelezése a szivárgás vagy vízfolyás elkerülésére. Érdemes a kötéseket elérhető helyen készíteni, ha utána kellene feszíteni. Néha előfordulhat szivárgás, a célszerszámmal újra kell nyomni a kötést.

A gipszkartonozás előtt kicsit körülnéznék a vályogházas oldalakon. A vályognak szüksége van szellőzésre, ha nem tökéletes a fal szigetelése, nem ajánlom a gipszkartonozást. A nedvesedés miatt később gondokat okozhat. A vályog más világ mint a tégla, érdemes kicsit megismerni a lelkivilágát.

http://lp.dashofer.hu/szeminarium/SZ08B0402
http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/epulet/epitestechnologiak/valyogepites/index_html
http://valyog.uw.hu/d.htm
http://www.7haz.hu/valyoghaz/9-valyoghazak
http://konferenciakalauz.hu/konferenciak/1120-valyoghazak-tervezese-es-felujitasa
http://valyog.lap.hu/a_valyoghazak_karosodasai_felujitasa/13597785

Rengeteg anyag van erről a témáról, csak kérd a Google segítségét ->> vályogház.

[Bakter]

Üdvözletem

Én is most fogok majd bele egy fűtésrendszerbe (mini rendszer, 3 radiátor ), Egy szobás kis lakás, egy cirkó, 1+2 radiátor. A korábbiakból már választ kaptam pár kérdésre, de még maradtak:

1. Az ötrétegű cső falon kívüli vezetésének (mint ha rézcső lenne) van valami akadálya, vagy csak a sérülékenysége/esztétika miatt nem ajánlott?
2. A 3 radiátorból kettő egy szobában lesz, két ablak alatt, egymástól 1,5 méterre, és a cirkótól kb 8 méterre. A másik radiátor a cirkótól 1 m-re lesz, Ebben az esetben érdemes osztót tenni, és a szobába 2+2 csövet bevinni, és külön kötni a radiátorokat, vagy elég egy vastagabb bemenő, és a 2 radiátort odabent egy T-vel bekötni? Utóbbi esetben a cirkóhoz egy kettes osztó, vagy csak sima T-elosztó is elég?
3. Van előnye vagy hátránya, ha ebben az esetben egy kör lenne csak, és azon lennének sorban a fűtőtestek, mint a karácsonyfaizzók? Az egész kör hossza kb 20 méter lenne. Az evidens, hogy a kör eleje előbb melegedne, de nem tudom, az ilyen távolság sok vagy kevés ebből a szempontból. Vagy ezt így eleve nem lehet valamiért?

Elnézést a hülye kérdésekért, valami fogalmam van róla, de csak "segédkeztem" néhány fűtésnél, még annó vas alapokon

A válaszokat előre is köszönöm

[Plaszlo]

Üdv.
Kicsit keresgéltem a neten, nehogy hülyeséget írjak. Az ötrétegű müa. csöveket falban, padlóban beágyazva, vagy csatornában vezetve használják, a kültérre nem ajánlják. Az elképzelt rendszeredhez a rézcső lenne még mindig a legjobb megoldás, úgy látom már ennél is van press-technológiás kivitel, ahol nem kell forrasztani.
Ilyen kis rendszernél nem érdemes osztót alkalmazni, kivéve ha a födémben vezeted célirányosan betonban műanyag csővel. Szerintem a 2+1 módszert kellene alkalmaznod, a két radiátort egy ágon és a legközelebbi 1 radiátort leágaztatva. A közel lévő radiátor melegszik fel leghamarabb, ezért érdemes a T elosztót úgy bekötni, hogy a két nagy radiátor a T elosztó egyenes ágára kerüljön és a közeli radiátor a középső leágazásra. Ez már eleve csökkenti az önálló radiátor vízáramlását. A radiátorok vízáramát elsősorban a visszatérő szelepek beállításával lehet közel azonos szintre hozni, a finom beállítást meg a radiátorszeleppel. Így kiküszöbölhető a nagyon forró és a langyos radiátor probléma.

[Bakter]

Köszönöm a gyors választ!

Azért merült fel a műanyag cső, mert jóval olcsóbb, mint a réz, és elég védett helyen vezetődik el, illetve részben betonban fog menni (pl ajtó előtt keresztben megy, a padlóban majd) és így az egész rendszer lehetne egyfajta anyagból. Plusz nem kellenek idomok, mivel elég sok kanyar lesz, és az ötrétegű hajlik.

Én is keresgéltem, és kifejezetten sehol sem írják, hogy ne tegyük falon kívülre, de mindenhol ajánlják falba/padlóba süllyeszteni. Viszont nem akarok bontani, úgyis egy szekrénysor lesz előtte, majdnem végig, nem fog tudni sérülni a cső. Ugyanezért az esztétika is mellékes. A rézcsőhöz hasonló tartókonzolokra gondoltam tenni elég sűrűn, hogy ne tudjon hullámosodni.

A cirkós rendszerben a víz általában hány °C körül szokott lenni?

[Plaszlo]

OK, csak nem akartalak félrevezetni.
Cirkós rendszerben a normál és turbó kazánokban 40-75 fok között beállítás szerint, kondenzációs kazánnál 35-45 a normál üzemi ahol a legtakarékosabb, de nem kondenzációsként 60 fok is lehet. Általában nem kondenzációs kazánnál 55-60C fokot érdemes beállítani a hőfokszabályozón.

[Bakter]

Még egy kérdésem lenne: A cirkók közt milyen lényeges különbség lehet, amire figyelni érdemes? Konkrétan 6 féle van hasonló árfekvésben, ahol veszem (árak=nettó árak):

101eft, Ariston BS 24FF kombi parapetes cirkó
107eft, Ariston 24 KW turbós kombi AS FF
147eft, Buderus delta 24 KW kombi parapetes
113eft, Óceán Main parapetes kombi max 24 KW
119eft, Immergas Eoló Star 24pp Kombi
122eft, Duval Semia F24 parapetes cirkó kombi

Van-e ezek között egy nagyon jó, vagy esetleg olyan gyártó akitől óvakodnom kell? A másodiknál mit jelent a "turbó" ?

Köszönöm a választ előre is.

[Plaszlo]

A turbó kazán zárt égésteres és egy ventilátor a friss segíti a levegő beszívását, valamint a füstgáz eltávolítását. A ventilátor a zárt égéstér miatt kell, a normál, nyílt égésteres kazán a környezetéből szívja az égéshez szükséges levegőt, míg a zárt égésteres a csővezetéken keresztül a szabadból. A ventilátor szabályozhatósága miatt a kazán hatásfoka is javul a normál nyílt égéstereshez képest. Lakótérbe ma már csak zárt égésterű kazánra adnak engedélyt (turbó, kondenzációs).
A kazánok közül nem tudok ajánlani, egyiket sem ismerem tapasztalati szinten. Sajnos néha a neves kazángyártók termékeire is sok a panasz, ezért érdemes a neten egy kicsit kotorászni a vélemények, tapasztalatok után (Google), vagy egy független - az eladásban nem érdekelt - szerelőtől megkérdezni.

[Bakter]

Köszönöm a választ

[papesz28]

Üdv

Én is belekotyognék:)
Az 5rtg 95°C-ot bír egy ilyen nyomással bíró rendszernél (1-1,5bar) szinte mindegyik tudja, szóval ez nem gáz, a légzsákok is elvileg a szivattyúval légtelenedik, ha netán véletlenül belekerül ez sem gond, a külső szerelés , igen ez kényes kérdés, elvileg nem ajánlják, bár nem is tiltják:), viszont már láttam ilyen megoldással pár rendszert, ami gond nélkül megy.

Az osztó és "T" esete : ez is OK és az is itt az ár esetleg ami indok lehet, hisz rövid távon olcsóbb kétszer kifutni egy kisebb átmérővel mint nagyobb átmérő plusz idomok:D

Kondenzációs g.kazánt kilőném helyette lángmodulációst ajánlok, a felsorolt kazánok között a saniuer duval jó márka, csak "gagyi" a szervízhálózata, vagyis inkább az alkatrész ellátás, az immergas hasonló kategória,viszont jobb az ellátás alkatrész ügyben, ezenkívül még a buderus-t ajánlom, viszont a turbós, vagy parapetes,vagy bármilyen is legyen a helyi adottságok ill. a szolgáltató fogja eldönteni, tehát mi csak a tipus döntésben tudunk a segítségedre lenni, a többi már tőlünk független:D

hirtelen ennyit tennék a témához:)

Üdv

[Bakter]

Köszi a válaszokat, főleg a típusokra vonatkozó megjegyzéseket, mivel semmi tapasztalatom nincs ezekről a márkákról, ismeretségi körben sem. Ezekről is csak egy árajánlatot kaptam, meg a szerelőtől vállhúzgálást