Ezermester Fórum

[Plaszlo]

Végül is lehet visszatérő vezetékben, de akkor szükséges egy biztonsági felszálló csövet is beiktatni az előremenő oldalon a kazánhoz közel beépíteni, ami megforrás esetén azonnal el tudja vezetni a gőzt, nem a rendszeren keresztül átnyomva.

nyitott_tagulasi_tartaly.jpg (6.31 KiB) Megtekintve 3704 alkalommal.

Részletesen, magyarázattal:

http://gaznelkul.hu/files/nyilt%20tagulasi.pdf

Köszönöm a segítséget és a leírásokat,neki álok megcsinálom.

Kedves Szakik!
Olyan kérdéssel fordulok hozzátok, hogy érdemes-e a meglévő rendszerembe kazánvédő 3járatú szelepet tenni keringető szivattyúval? A rendszer régi gravitációs 2 és 6/4 collos csövekkel. Tavaly kazánt cseréltem egy maszek lemezkazánt egy 36kW-os öntvényre(a lemezkazán teljesítménye kritikán aluli volt). A probléma az, hogy nagyon lassan indul meg a keringés és eközben a kazán elejében "pezseg" a víz. Ha nem pakolom meg rendesen akkor pedig nem nagyon akarja felfűteni a házat. Vagy esetleg rosszul csinálok valamit?
Válaszokat köszönöm! Szép napot!

[Plaszlo]

Üdv!

Gondolom a keringés eddig is lassan indult be, csak nem tűnt fel a régi, rossz hatásfokú kazánnal. Az új kazán "túl jó" a rendszerhez. Próbáld először kisebb mennyiségű tüzelővel elindítani a keringést és csak utána "gázt" adni.
A szivattyú és kazánvédő szelep minden bizonnyal megoldaná a problémát, de akkor oda az energiamentes keringetés. Egy-két plusz szeleppel megoldhatod, hogy a keringés elindulta után visszakapcsolod gravitációs keringésre.

Köszönöm a választ!
Próbáltam kevesebb tüzelőanyaggal, de oda lett a "komfort", hogy órákig rá se kelljen nézni. Hogy érted pár ezt a pár szeleppel való kiegészítést? Csatolom képben én, hogy gondoltam. A szelephez is elzárható hollandit szeretnék.
Köszönöm!

[Plaszlo]

Hirtelenjében arra gondoltam, hogy a szivattyút úgy építed be, hogy egy golyósszeleppel söntölni lehessen, hogy a gravitációs áramlást ne fékezze, amikor már elég meleg a kazán. De ez megoldható visszacsapószeleppel is, vagy egy Laddomat 21-60 töltőegységgel. Ebben minden benne van, amire szükséged lesz. A Laddomat visszacsapószelepe akkor is engedi a gravitációs áramlást, ha a szivattyú megáll.

http://laddomat-magyarorszag.hu/laddomat-21-60

Igazából gondolkodtam a Laddomat-on, csak úgy néz ki rossz helyen tájékozódtam. Nagyon köszönöm a linket, ez lesz beépítve. Ár-értékben ez éri meg igazán. Hálás köszönetem, további szép napot!

Üdv Mindenkinek!

Nagy érdeklődéssel olvastam végig - szinte - az összes anyagot, ami itt fellelhető. Valszeg azért, mert jómagam is éppen k.p.fűtés-szerelést végzek, sk. Sok hasznos dologgal találkoztam, s rögvest lenne is pár kérdésem. Épp felújítok egy szétvert házikót kis családom számára, s amit lehet, saját kezűleg végzek, mivel a szakipari munkákat horror áron mérik, és én is, és b. nejem is pedagógus bérből próbálunk létezni. E rövid bevezető után a lényeg: egy víz/fűtés-szerelő barátom (aki sajna pár éve külföldön próbál boldogulni) pár napra meglátogatott, és vele elkezdtem a házunk fűtését kialakítani. 3 szobácska (7, 11 és 16 m2-ek) 1-1 radiátorral (2db 600x1400-as és 1 db 600x1800-as, 2 sorosak), kettő fürdőcske+WC (5 és 7 m2-ek, 2 db 600x1220-as törölközőszárítóval), egy lépcsőfeljáró a majdan kialakítandó emeleti szobához (1 db 800x900-as 2 soros álló), + egy leágazás a majdani felső szobához. A kb. 10 m2-es előszoba, a 38 m2-es nappali és a két fürdő már le lett csövezve nagyjából 3, azonos hosszúságú körrel, 16-os, 5 rétegű műcsővel, padlófűtéshez (természetesen mindenhol lépésálló nikecell, alu hőtükör és vasháló, amin futnak a körök). A cirkofűtést és használati meleg vizet egy 24 KW-os Bosch kombi kondenzációs gázkazán fogja biztosítani (már megvan, amit hivatásos gázos fog bekötni). Kérdéseim: a radiátorokhoz most szeretném elvinni a csöveket. Az itt olvasottak alapján úgy vélem, mint lelkes amatőr, hogy egy elosztó után négy körben oldanám meg ezt, körönként 2-2 radiátor illetve egy radiátor egy törölközőszárító variációval, végig a 16-os csővel, T elágazásokkal. Jó-e az elképzelésem? Vagy az 5 radiátort és két törölközőszárítót külön-külön csövezzem egy elosztó után (bár két radiátort és egy radit meg egy törölközősz.-t 2-3 méter és egy fal választ el egymástól)? Érdemes-e a bemenő osztógyűjtők elé egy-egy keringetőszivattyút beiktatni, vagy elég a kazánban lévő egy darab keringető az egész rendszerhez, de az itt látható rajzokat átböngészve a visszatérő osztógyűjtők után lenne célszerű egy-egy keringető? Mivel a vezetékes fűtést csak a kondenzációs gázkazán biztosítja (a nappaliba tervezünk egy nem vízteres kandallót), kell-e puffertartályban is gondolkodnunk, ha igen, mekkorában? (t.i. az egyik fürdőben kerül kialakításra a fűtéselosztás) Van-e valami buktatója a fent felvázolt rendszernek, s mire célszerű még odafigyelni? A megtisztelő és szakszerű választ, válaszokat előre is köszönöm!

[Plaszlo]

Üdv!
Az osztó-gyűjtő rendszer lényege, hogy minden kör önálló, így könnyű beszabályozni hőmérsékletre, tömegáramra. Én nem közösíteném, hanem szépen kiépíteném mindegyik radiátor önálló vízkörét.
Elvileg egy mai korszerű kazán 5 radiátort visz el, de talán héttel még megbirkózik. Viszont tervezed az emeletre is felvinni majdan a fűtést, ezért úgy kellene kialakítani, hogy később egyszerűen bővíteni lehessen egy második szivattyúval és hogy a két szivattyú ne zavarja egymást, hidraulikus váltót is be kell tervezni.
Modulációs gázkazánhoz nem szükséges puffer, mivel a gázkazán saját maga megoldja a különböző hőigények kiszolgálását.

Tisztelt Plaszlo!

Nagyon szépen köszönöm a válaszát, de - sajnos - én már a hétvégén kialakítottam az általam felvázolt formában a fűtés-csövezést, mivel a ház egy részét le is betonoztuk (nemsoká el kell hagynunk jelenlegi lakhelyünket, ezért iparkodnom kell). Annyit azért módosítottam, hogy két ágat alakítottam ki úgy, hogy két fűtőtest van egy-egy ágon (egyiken kettő darab radiátor, másikon egy radiátor és egy törölközőszárító). Azért folyamodtam ehhez a megoldáshoz, mivel az előszobai padlófűtés csövezését már korábban kialakítottuk, s túl bonyolult lett volna ezen keresztül elvinni a két legtávolabbi helyiségbe egy-egy kört, míg a közös ággal csak a szomszéd helyiségbe kellett átvésni a falat. Ellenben még a felfelé menő rész most következik. Az Ön által felvázoltak szerint célszerű a lépcsőfeljárónál és a felső szobában majdan elhelyezésre kerülő egy-egy radiátornak külön-külön ágat képezni? További kérdésem az lenne, hogy a két ággal, amelyeken a kettő-kettő fűtőtest van, mi a gond, ami miatt Ön a radiátoronkénti külön köröket javasolja? A szivattyúval kapcsolatos véleményt pedig nem igazán látom tisztán. Adva van egy kombi gázkazán, amelyik - a használati meleg víz szolgáltatás mellett - biztosítaná a szobákban a radiátoros (fürdőkben törölközőszárítós) fűtést és az előszobában, fürdőkben, illetve a konyhás nappaliban a padlófűtést. Legalábbis én így képzeltem el a rendszert. A padlófűtés elé természetesen megy majd egy hőcserélő, majd egy osztógyűjtőn bomlik három ágra. A radiátoros pedig szintén egy osztógyűjtő segítségével kerül 4 vagy 5 ágú elosztásra. Én arra a következtetésre jutottam az itt átböngészett rajzok alapján, hogy az osztógyűjtők után célszerű egy-egy keringetőszivattyút beiktatni. De lehet, hogy rosszul silabizáltam ki a rajzokat (eredeti szakmám villanyszerelő, így valamennyit konyítok a szakrajzokhoz, elsősorban áramkörökhöz). Vagy a radiátorosnál arra a két ágra segítsek egy-egy keringetővel, amelyeken két-két fűtőtest van? Egyáltalán, célszerű plusz keringetőszivattyú, vagy csak feleslegesen bonyolítanám vele a rendszert? Tudom, Ön külön ágakat alakított volna a minden egyes fűtőtestnek, viszont erről már lekéstem. Az általam leírt rendszernek mi a hibája?

[Plaszlo]

Üdv!
A kettős fűtőtesteknél többet kell vacakolni a beállítással, hogy mind a két fűtőtestbe elég víz kerüljön. Ezt sokkal egyszerűbb az osztónál beállítani, ha mindegyik önálló ágon van.
A gázkazánok szivattyúi viszonylag kis teljesítményük miatt csak viszonylag kis fűtési rendszert bírnak ellátni. Nagyobb rendszereknél már több, vagy nagyobb teljesítményű szivattyút alkalmaznak. A szivattyúk nem dolgozhatnak egymás ellen, ezért el kell választani egymástól. Ez lehet hőcserélővel, hidrováltóval, pufferrel.
A padlófűtést és a radiátoros fűtési köröket tehát illő szétválasztani egymástól, mert más a karakterisztikájuk, más időpontokban igényelnek fűtést.
Ez némileg megbonyolítja a vezérlésüket, mert a cél, hogy egységesen mindenhol meleg legyen a lakásban, de amíg a radiátoros kör már felmelegítette a környezetüket, a padlófűtés még csak akkor kezd melegedni.

Üdvözletem a mester úraknak!

Két kérdésem lenne. Helyes-e a rajz? Nyugodtan javítsa ki aki szeretné. És lehet-e 18-as ötrétegű mindenhol vagy a legtávolabbi pont (kb 10 méter) felé szükíteni kell?

Tisztelt Plaszlo!

Még egyszer köszönöm a türelmét és idejét, amit rám szán. Amiket leírt, azok egy része számomra is egyértelmű. Természetesen a radiátoros és a padlófűtés két külön rendszert alkot, amelynél a hőcserélő biztosítja a padlófűtés alacsonyabb hőmérsékletét. Én úgy gondoltam, hogy a padlófűtést napokkal korábban indítanám el, mint a radiátorost (persze, ez abszolút időjárásfüggő), ami egy viszonylag alacsony hőmérsékleten működne végig a fűtési szezonban, a radiátorok pedig a nagyobb lehűléseknél lépnének be a lakás fűtésébe (ha hónapokig fagypont alatt lesz az ájer, akkor hónapokig), s a gyakran használt közös térben (konyhás nappali) pedig még a kandalló segítségével fokoznánk a meleget. Pár helyen tapasztaltam ezt a verziót, és nagyon tetszett. Életem több mint ötven évének 90 százalékát bérházban éltem le, hozzászoktam ahhoz, hogy a padló langyos, és ezt az érzést szeretném magammal vinni egy családi házba. Ezért variáltam meg így a házam fűtésrendszerét. Tervezem még igénybe venni egy fűtés-szerelő ismerősöm tapasztalatát, de mivel rábukkantam erre a fórumra, itt is megosztottam az elképzelésemet. Igazából úgy vélem, hogy működni fog ez a módszer, amit majd az első fűtés-szezon fog igazolni - így vagy úgy. Üdv.!

[Plaszlo]

Üdvözletem a mester úraknak!

Két kérdésem lenne. Helyes-e a rajz? Nyugodtan javítsa ki aki szeretné. És lehet-e 18-as ötrétegű mindenhol vagy a legtávolabbi pont (kb 10 méter) felé szükíteni kell?

Üdv!
Így nehéz véleményt formálni....milyen kazán mekkora teljesítménnyel, mennyi és milyen radiátor, mekkora területet kell kifűteni?

Amire tippelek, vegyestüzelésű kazán, nyitott rendszer....de akkor hiányoznak a biztonsági berendezések, a kazánvédő szelep. Közvetlen csak akkor érdemes a kazánt a fűtésrendszerre kapcsolni, ha nagy mennyiségű hőleadó felületű radiátor van a rendszerre kötve. A kazán hőjét el kell tudni vezetni a radiátorok felé ahol le is kell tudnia adni a környezetének, különben túlmelegedhet a kazán. Már sokszor volt szó róla, a vegyestüzelésű kazánt nem szerencsés lefojtva üzemeltetni, mert a kátrányosodás nem kíméli sem a kazánt, sem a kéményt. A mai radiátorok és korszerű csövek kis vízterűek, sok hőt nem lehet tárolni bennük, ha nem elég intenzív a hőleadás a radiátoroknál, túlmelegedhet, megforrhat a kazán. Az ilyen rendszerekbe puffertartályt célszerű iktatni.
A ma használatos szerelési anyagokból és radiátorokból felépített rendszert nem szabad összekeverni a régi, nagy vízteres gravitációs elvű fűtésrendszerekkel.

Jó estét!

Egy kérdésem lenne:
1000 literes, 1 hőcserélős puffertartályt akarunk elhelyezni úsztatott betonra.
A tartály 70 cm kör átmérőjű alapon áll, vízzel kb. 1,2 tonna tömegű.
Az aljzatbeton kb. 8 cm, ebben futnak a fűtési csövek gégecsőben; 10 cm nikecell, alatta a szerelőbeton,
sóder és tömörített föld.

Ha a tartály alá teszek egy 1m*1m*1 cm-es vaslemezt, vagy 1,5 méteres U gerendákat, akkor az el tudja oszlatni annyira a terhelést, hogy az alatta lévő elemek (beton vagy szigetelő) ne repedjenek meg?

Köszönöm