Ezermester Fórum

Sziasztok!

Van egy régi családi házam,és szeretnék 1-2 dolgot csinálni rajta,köztük a központi fűtést is. Kb olyan 70nm az egész,2szoba, egy ebédlő, egy kis konyha,fürdő és wc. Gipszkartonozni szeretném mindenhol a plafont, és szigetelni. Arra gondoltam,hogy ezek előtt a falon elviszem a fűtés csöveket,és építenék központi fűtést. Jelenleg cserépkányha illetve gázkonvektor van a házban. 5rétegű csővel vinném a fűtés csőveket. Következő kérdésekre nem találtam eddig sehol választ. 4radiátor és egy törölköző száritó radiátor lenne a fűrdöben.

Gipszkarton felett,a falon kivűl elvihetem a csőveket? (16os 5rétegű csőre gondoltam) annyit kellene vésnem,hogy a radiátor leállásokhoz levigyem a csővet.
Hány körösre kellene terveznem ? minden radiátornak külön vigyem a csőveket?
Kéményt is kell vásárolnom. Kell engedélyeztetni? Vagy csak a kéményseprővel kell majd ha elkészült elfogadtatni?

Garázsban lenne a ház mellett a kémény,és egy vegyestüzelésü kazán. Odáig mehetek 16os csővel? A házban elvileg eltudom vezetni a csővet,ha mehet végig 16os-al. Utána már hívnék szeretlőt,de amit tudnék házilag csinálnám meg,hogy ne legyenek olyan magassak a költségek.

Elsőre ennyi kérdésem lenne,ha van olyan oldal vagy tanács amivel tudnátok segíteni nagyon szívesen fogadnám:)

Belmagasság kb 3méter, itt szeretnék gipszkartont,felette menne a fűtés. A szoba méretek 15nm,20nm ebédlő kb 10nm, fürdő olyan 7nm, előszoba kb 5nm. Itt lennének radiátorok. a kazántol a legnagyobb távolságra kb 20méterre lenne egy radiátor a többi közelebb. Ahogy számolgattam a radiátor méretek ezek lennének. 3000w,1800, 2400w,1440w,és 1800w. Egy kb 20kw kazánt számolgattam hozzá( szakembert fogok hívni a pontos méretek miatt) Ezek csak ilyen kiegészitő infók.

[Plaszlo]

Üdv!
Én nem vagyok híve a plafon közeli csővezetésnek, mert szerintem rengeteg felesleges csövet kell beépíteni a le és felvezetésekbe, másrészt a padló közelében vezetett csöveken leadott hő részt vesz a szobák fűtésében, míg a terved szerint vezetett csövek a padlást fűtik feleslegesen. Lehet olyan takaró szegélyt kapni, amiben elvezethetők a csövek láthatatlanul, csak a radiátoroknál kell kilépniük.

Két alapvető manapság használt csövezési módszer van az elosztós csillagponti és a párhuzamosan felfűzött. Az osztóval szerelt rendszereknél a kazántól jövő forró víz az osztóba kerül és onnan minden radiátorhoz külön cső megy oda és vissza. Az osztót vastag - nagyobb átmérőjű - csővel kell megtáplálni, hiszen az összes radiátort erről kell táplálni, míg a radiátoroknak általában elég a 16-os cső.
A párhuzamos rendszernél egy vastagabb gerinc gyűjtőcső van az oda és visszavezető ágon, erről ágaztatod le a radiátorok csöveit. Itt a gerinc a nagyobb átmérőjű cső, ami átmérőjét fokozatosan, több lépcsőben a radiátorok leágaztatása után csökkenteni szoktak, hogy elegendő víz jusson az első és az utolsó radiátorhoz is. A leágaztatásokhoz általában itt is elég a 16-os cső, de a nagyteljesítményű radiátorhoz több víz kell, mint egy kisebbhez, ide 20-as cső is elkélhet. Ezt szakemberek méretezik, kiszámolják, nagy rutinú szerelők már érzésből tudják a méreteket. Csak ad hoc módon nem érdemes összedobni, mert okozhat kellemetlen meglepetéseket.
Csak 16-os csővel nagyon kis rendszert lehet építeni, vegyestüzelésű kazánhoz nagyon kevés, ne is gondolkozz ebben. Jó lenne a kazán mellé puffert is rakni, különben állandóan figyelheted a kazánt, nehogy megforrjon a víz benne. Erről már annyiszor volt szó, nem írom le még egyszer. Ha még nem foglalkoztál ilyennel, jobban járnál ha megterveztetnéd és maximum a csövezést készítenéd el a tervek alapján.
Új telepítésű kazánhoz muszáj kéményt építeni, ha nincs használható a közelben. Jó lenne kéményseprőt megkérdezni milyen lehetőségeid vannak és milyen előírásoknak kell megfelelni a kéménynek.

Üdv

Osztóval szeretném! Olvastan,hogy így minden radiátornál jobb lehet a teljesítmény,illetve akkor mindegyikbe egyforma melegvizet tudok eljuttatni. Fogok szakembert hívni,hogy milyen cső kell a gerinchez, illetve a kéményeseket is megkérdezem,hogy milyen engedély kell,illetve a kazánhoz a kémény méretet is ők fogják tudni megadni.(Ha jól gondolom) Illetve a kazánoknál megvan adva,hogy milyen huzat kell hozzá. Ez alapján tudok kéményt is nézni a kazánhoz. Viszont amit nem találtam sehol,hogy
engedélyt honnan kérjek? Kell rá építési engedély? Több fórumban is néztem,van ahol azt írják 5méterig nem kell,valahol azt,hogy az épűlet szerkezetében nem lesz változás nem kell engedélyt kérnem,csak a kéményeseknek kell elfogandi.... Ez is olyan,hogy jelenleg kutatok utána..

Igazából itt az informáciokat azért keresem,hogy picit képben legyek,mert amit itt olvastam/olvasok segítenek abban,hogy a költségeket picit megnézzem. A Csővezés nem olyan vészes, mert ahogy néztem max a házban 50e ft-ból meg lehetne csinálni.
Viszont a javaslatod,hogy szegély mögött vígyem a csőveket,és ne a gipszkarton felett azért meglepő,mert ezekeket a csőveket hőszigetelve lehet kapni,és nem tudom mennyire segítené a fűttést. Minden őtletre vevő vagyok:) Puffert mi alapján tudnék választani?milyen méretben kellene nézegetni? 5radiátor lenne, egy 20-23kw-os kazán, ehhez elég lenne 300l?

Bármiféle ötletet fogadok:) Akár egy linket,vagy egy kőnyv címet ahol még több infót tudnék kapni.

Illetve nagyon fontos kérdés. Puffertartály: Nem vagyok járatos a fűtés szerelésben. Naív kérdés. Ha 5radiátorom lenne,és puffer, meddig képes hőszigetelve megtartani a meleget? Elvileg ez a megtermelt de felnem használt hő(melegviz) tárolására van. Viszont csak a fűtést használnám innen,mást semmit. 20KW kazánhoz kb 1000literes tartály kell,viszont ha ezt felfűttőm és gazdaságos legyen tartania kellene a hőt. Ez kb mennyi ideig történik meg?
Bocs,hogy ennyi hülye kérdésem van,de szeretném jól körbe járni a témát mielőtt bármit is elkezdenék

[Plaszlo]

Üdv!
Szerintem a kéményseprőket kérdezd meg, nekik pontosan tudni kell az aktuális szabályokat és engedélyezési eljárásokat, hiszen ők engedélyezik a megépült kéményt. Nem szeretnék fals infót adni.
Azért sem szerencsés a felső vezetés, mert könnyen levegős (légzárványos) lehet a rendszer a sok felső huroktól. Előző házamban még a hagyományos, vascsöves, plafon alatt vezetett csövezésű fűtésrendszer volt és elég sokat kínlódtam a légtelenítésével. Szerintem szerencsésebb, ha a radiátorok vannak felül, mert az abban felgyülemlő levegőt könnyebb eltávolítani. Persze ez csak egy érv, úgy csinálod ahogy akarod, de tudomásom szerint ilyet már nem építenek.
Puffer ökölszabály: kazán KW-oként 50 l víztérfogat. Már sokszor leírtam, a puffer nemcsak kényelmi berendezés, de gazdaságosabb fűtést is eredményez. Természetesen a puffernek is van vesztesége, de amíg felfűtöd, addig a kazán ideális körülmények között üzemel, nem kell visszafolytani, hogy ne melegedjenek túl a radiátorok. Az ideális égési körülmények jobb hatásfokot, valamint a kéményben és a kazánban a kátránylerakódás elkerülését eredményezik, ami a kazán élettartamára is kedvezően hat.
Jól méretezett rendszer esetén időjárástól függően 1-3 rakat tüzelőanyag elégetésével felfűthető a puffer, miközben a házat is fűtöd, utána akár egész nap ellátja a házat meleggel, mellesleg könnyen szabályozható a beltér hőmérséklete. Régen, amikor gravitációs rendszereket építettek, a vastag csövekben és öntöttvas radiátorokban rengeteg víz volt, ami pufferként is működött. A mai vékonycsöves rendszerekben és kis víztérfogatú radiátorokban lévő vizet hamar fel tud fűteni egy nagyobb teljesítményű kazán és utána nincs hova tolni a felesleges meleget, le kell fojtani a kazánt. Ekkor rossz a hatásfoka, és hajlamos a kátrány kicsapódni a kéményben, kazán falán, hőcserélőjén, mert nincs meg az a hőfok, ami meggátolná.

Így nehéz megmondai, meddig tartaná meg a puffer a hőt, mert tudni kell a lakás, vagy ház hőigényét, mennyi melegvízre van szüksége a beállított hőmérséklet fenntartásához. A tervezők ezt ki tudják számítani, nekik kell meghatározni az adatok birtokában a puffer térfogatát.

Sziasztok!
Fűtéskorszerűsítés előtt állunk párommal és lenne egy pár kérdésem ezzel kapcsolatban! Először is, most még konvektorok vannak fenn és annak a leszereléséről szeretném kérdezni, hogy be kell-e jelenteni vagy milyen teendők vannak ezzel kapcsolatban, ami lenne helyette az központi fűtés(csak vegyes tüzelésű kazánnal) és ahhoz kell-e valami engedély vagy bejelentés? Még annyi, hogy a későbbiekben szeretnénk gázkazánt és ahhoz a meglévő gázvezetékekről(ami megmarad a konvektorok után) kellene elvinni egy gázcsövet akkor ehhez is kell egy komplett gázterv vagy ez hogyan működik?
A válaszokat előre is köszönöm!

[Plaszlo]

Üdv!
A konvektor leszerelése nem engedélyköteles, a gázcsonkot kell megfelelően lezárni, ezt jó lenne szakemberre bízni.
Vegyes tüzelésű kazán telepítését szintén nem kell bejelenteni, de az üzembehelyezéshez szükséges a kéményseprő vállalat engedélye a kéményre.
A meglévő gázvezeték módosításához, valamint új gázkészülék telepítéséhez már kell terv és engedély (kéményhez is!!), különben nem lehet az új gázkészüléket beüzemeltetni.

Kedves lelkes felújítók!
Először is mint friss emberke, hadd kívánja mindenkinek békés, boldog 2015-ös esztendőt.
És jönne a kérdésem is (pofátlanul). Lehet, hogy erről már volt szó, ígérem mind a 20 oldalt végig fogom olvasni este vagy éjjel, de nagyon foglalkoztat egy kérdés.
Egy 1930-as években épült parasztház felújításában vagyunk nyakig. A fűtésnél viszont elakadtunk. Jelenleg gázkonvektoros megoldás van, ez nem maradhat. Ez biztos.
A konyha és a nappali között lesz egy cserépkályha, ez is biztos. Felmerült, hogy a cserépkályhába kerüljön egy ún. patkó, ami - ha jól tudom - szolgáltatja a melegvizet a radiátorokba. Viszont konkrétan nem találtam sehol, hogy ez mégis hogyan működik, gondolom ez a "patkó" nem elég, kell még hozzá ez-az. Tudna valaki nekem ebben segíteni.
Előre is köszönöm.

[Plaszlo]

Üdv!
BUÉK neked is!
A patkó tulajdonképpen egy hőcserélő, hasonlóan a vegyes tüzelésű kazánhoz. A cserépkályhát ehhez kell majd építeni, tehát olyan mestert kell keresni, aki csinált már ilyet és érti is a lényegét. A normál cserépkályha füstjáratainak kialakítása és hossza a tüzelőanyag fajtájához van kialakítva, a hőcserélő beépítése felborítja az egyensúlyt, ezért ezt figyelembe véve kell a kályhát megépíteni.
A hozzávaló kiegészítők a vegyes tüzelésnél szokásos szerelvények, csövek, radiátorok, szelepek, szivattyú, tágulótartály, stb. Mivel a cserépkályha önmagában is fűtőberendezés, így csak a hőjének egy részét adja át a hőcserélőnek, ezért egyszerűbb rendszer építhető, mint egy kazánhoz.
Mindenképp érdemes olyan szakit keresni, aki már készített ilyet és a háznak megfelelő rendszert tud építeni (vagy szakikat, csak tudjanak egymással dolgozni: cserépkályha építő + fűtésszerelő).
A gázt teljesen száműzitek a házból? Mert el lehetne gondolkodni konvektor helyére építhető MIKA gázkazán és vízteres cserépkályha egy rendszerbe integrálásán, így mindig azzal fűtenétek amivel jól esik.

Köszönöm a gyors választ.
Közben végére értem az összes hozzászólásnak. Nem kicsit zsong a fejem
Azt hiszem holnap elölről kezdem az egészet, mert teljesen elvesztem.

Sokat gondolkodtunk, hogy mi legyen a gázzal, legyen egy "sima" cserépkályha és mellette egy kondenzációs kazán, radiátorokkal, vagy a korábban írt megoldás.
Egyenlőre nem jutottunk sehova.

Előre is bocsi, ha holnap újabb kérdéseim lesznek, de az olvasottakat muszáj emésztenem.
Köszönöm

[Plaszlo]

Én meghagynám a gázt alapfűtésnek és a vízteres cserépkályhát kiegészítő fűtésnek. Ha nincs kedved, vagy időd cserépkályhával fűteni, akkor a gázkazán teszi a dolgát, nincs probléma. A központi fűtést így is, úgy is ki kell építeni, bele lehet kalkulálni a gázkazánt is.
Viszont a kétféle fűtés karakterisztikája eléggé eltér egymástól, a kondenzációs kazán a maximális hatásfokát 45-50 C°-os vízhőmérséklet mellett éri el, míg a cserépkályhával jóval magasabb vízhőmérsékletet lehet produkálni. A radiátorok méretezésénél el kell dönteni, melyik legyen az alap fűtés és melyik a kiegészítő. Könnyebb lenne egy turbós kazánnal összehozni a cserépkályhás fűtést, mert a turbós kazán magasabb hőfokon is működhet (a kondenzációs is, de akkor sima turbósként működik), igaz kevésbé takarékos mint a kondenzációs.

Sziasztok!

A következő jelenségre keresek magyarázatot ill. megoldást:

Adott egy családi ház kondenzációs kazánnal radiátoros fűtéssel, radiátor visszatérő ági padlófűtéssel kiegészítve két helyen.

Rendszer felépítés:
Kondenzációs kazán Termomax Inka - 7 körös Németh osztó-gyűjtő, előremenő oldalon Danfoss szelepes, Danfoss motorokkal (motorok nyitási ideje a felfűtést (1,5 perc) követően 1 perc), osztó után 7db radiátor: 2db 600×600, 2db 900×600, 2db 1400×600, 1db 1600-as törölköző szárító. 1db 1400×600 és 1db 1600-as törölköző szárító visszatérő ága letekerve padlófűtésnek.

Rendszer működése:
A 7db radiátor 6 zónaként üzemel külön vezérelt motorokkal szobatermosztátokkal.
A 2db 1400×600 radiátor egy zónaként üzemel egyszerre nyitnak, zárnak de külön ágon külön szeleppel (nappali, konyha étkező egyben).

Jelenég:
Ha megy bármelyik egy raditoros kör (akár több is) és ezek működése közben kezdenek nyitni a két 1400-as radiátor zónaszelepei, akkor a letekert visszatérővel ellátott zóna beremeg a nyitás közben. Kézzel érezhető a remegés az egész rendszeren. Hasonló hangja van mint mikor levegőbuborékos a vízvezetékrendszer és köpködi a vizet a csapon, csak sokkal enyhébb, de zavaró. A jelenség mindig csak 10-30sec ideig tart, a nyitási szakasz egy bizonyos szakaszában.

Jelenség csökkenthető a kérdéses zónaszelep áteresztő képességének csökkentésével, de nem megoldás, mert itt kb. 3kW-ot kell tudni leadni és ehhez teljesen nyitott szelep kell.
Kicseréltem a Danfoss szelepet is az osztóban hátha az a ludas, de az újjal is megvan a jelenség.

Valakinek van esetleg ötlete, hogy mit érdemes változtatni, mit nézzek meg. 2 éve így megy, de félek előbb utóbb szétveri a kazánt és a csőkötéseket is. Naponta fűtésidőben legalább 4-5 alakalommal nyitnak a szelepek hőigénytől függően.

Szia zambozoli!

A konkrét okát nem tudom, hogy ezt miért csinálja. Csak tippelni tudok, talán túl hideg azokban a körökben a víz, és/vagy túl nagy az ellenállása és nem úgy indul meg ahogy kellene.
Akkor is így viselkedik, ha csak az egyik 1400-as kört nyitod ki? Értem, hogy együtt nyitnak, de talán kézzel meg tudod csinálni, hogy egyszerre csak az egyik nyisson, aztán a másik. Mert ha így nem remeg, akkor szét kell választani azok nyitási idejét is, vagy eltolni egymástól valami elektronikával.
Ez kísérletezés, és ingyen van.
A másik, ami szerintem megoldás lehet, hogy vagy az osztó szabad végére, vagy a remegő körű radiátorhoz egy kicsi tágulási tartályt felrakni,
ez meg kb 10e forintodba kerül.

Szia zambozoli!

A konkrét okát nem tudom, hogy ezt miért csinálja. Csak tippelni tudok, talán túl hideg azokban a körökben a víz, és/vagy túl nagy az ellenállása és nem úgy indul meg ahogy kellene....

Köszi az ötletet a különválasztásra, megpróbálom. A vezérlőben még van két üres hely átteszem oda a remegős kör motorját és teszek fel neki külön termosztátot. Mivel a két termosztét órája sosem jár együtt, így azonos program esetén sem fognak sosem egyszerre nyitni meglátjuk mi lesz.
Bár lehet, hogy a hidrodinamikával kell kezdenem valami, mert amikor levettem a motort a szelepről és kézzel működtettem úgy, hogy a többi kör már ment akkor is érdekesen zárt és nyitott hiába nyomtam lassan bizonyos pozíciónál berázta a rendszert bár a mérték elenyésző volt.

A tágulási mit segítene? Most is van a kazánban kb. 20% -al nagyobb mint ami pont kellene a rendszer méretéhez.

Sziasztok!

A következő jelenségre keresek magyarázatot ill. megoldást:

Adott egy családi ház kondenzációs kazánnal radiátoros fűtéssel, radiátor visszatérő ági padlófűtéssel kiegészítve két helyen.

Rendszer felépítés:
Kondenzációs kazán Termomax Inka - 7 körös Németh osztó-gyűjtő, előremenő oldalon Danfoss szelepes, Danfoss motorokkal (motorok nyitási ideje a felfűtést (1,5 perc) követően 1 perc), osztó után 7db radiátor: 2db 600×600, 2db 900×600, 2db 1400×600, 1db 1600-as törölköző szárító. 1db 1400×600 és 1db 1600-as törölköző szárító visszatérő ága letekerve padlófűtésnek.

Rendszer működése:
A 7db radiátor 6 zónaként üzemel külön vezérelt motorokkal szobatermosztátokkal.
A 2db 1400×600 radiátor egy zónaként üzemel egyszerre nyitnak, zárnak de külön ágon külön szeleppel (nappali, konyha étkező egyben).

Jelenég:
Ha megy bármelyik egy raditoros kör (akár több is) és ezek működése közben kezdenek nyitni a két 1400-as radiátor zónaszelepei, akkor a letekert visszatérővel ellátott zóna beremeg a nyitás közben. Kézzel érezhető a remegés az egész rendszeren. Hasonló hangja van mint mikor levegőbuborékos a vízvezetékrendszer és köpködi a vizet a csapon, csak sokkal enyhébb, de zavaró. A jelenség mindig csak 10-30sec ideig tart, a nyitási szakasz egy bizonyos szakaszában.

Jelenség csökkenthető a kérdéses zónaszelep áteresztő képességének csökkentésével, de nem megoldás, mert itt kb. 3kW-ot kell tudni leadni és ehhez teljesen nyitott szelep kell.
Kicseréltem a Danfoss szelepet is az osztóban hátha az a ludas, de az újjal is megvan a jelenség.

Valakinek van esetleg ötlete, hogy mit érdemes változtatni, mit nézzek meg. 2 éve így megy, de félek előbb utóbb szétveri a kazánt és a csőkötéseket is. Naponta fűtésidőben legalább 4-5 alakalommal nyitnak a szelepek hőigénytől függően.

Másiknak okuláskén!
A remegést a rendszerben egyértelműen a Danfoss szelep okozza.
A szelep felépítése szerint a benne lévő rugó állandóan nyitva próbálja tartani. Amennyiben az áramlási irány rossz, tehát a szelep oldalról kapja a vizet, nyitás és zárás közben az áramlás megpróbálja visszazárni (a záróelemet a víz áramlása a rugóval ellentétes mozgásra kényszeríti). Ezzel csökken az áramlási sebesség és újra kinyit emiatt remeg a mozgás alatt.
Megoldás:
Radiátorban a szelep az előremenő ágban kell hogy legyen, az osztóban azonban a visszatérő ágba kell kerülnie!
Lényeg, hogy a szelep a középső csonkján kell, hogy a vizet kapja, ez legyen a belépő csonk. Ekkor a szelep az áramlással szemben zár.
Ilyenkor a víz mindig nyitni próbálja, de az áramlás nem tudja zárás irányba mozgatni.

[Plaszlo]

Ezek szerint fordítva, vagy rossz helyre lett beépítve? Az előremenő osztó kimenetére is szerelhető, csak a folyásiránynak kell stimmelnie (nyíl jelzi).