Ezermester Fórum

Köszönöm a válaszokat.

Igen, ez egy konkrét gyártó terméke, aminek az adatait beírtam fórumba. Átküldöm a linket majd.

El tudnád magyarázni nekem, hogy miért nem szükséges osztó a rendszerbe? Nem fog fellépni az a jelenség, hogy a legtávolabbi radiátor a rendszeren kevésbe lesz meleg, mint a legelső?

Előre is köszönöm.

Üdv.:
Alexandra

[Plaszlo]

Az osztós fűtési rendszer előnyeit általában újonnan épült (vagy teljes felújítású) házakban lehet kihasználni, mivel a padozat betonjában szinte toronyiránt vezethető, nem kell tekeregnie feleslegesen a csöveknek a fal vonalát követve. Így lehet a legrövidebb köröket, ágakat létrehozni, így gyorsabb a rendszer. De itt is fennállhat az említett gond, hogy nem egyszerre melegednek a radiátorok a körök eltérő mérete miatt, viszont az osztóban könnyű beszabályozni az egyes körök tömegáramát.

A hagyományosnak tekinthető rézcsöves módszer - amit utólagos kiépítésnél könnyű létrehozni - megfelelő tervezés és kivitelezés mellett kiválóan működhet. Itt a tömegáramokat a radiátorok torlószelepével lehet beszabályozni. Az általad említett jelenség nagy (sok radiátoros és bonyolult, vagy túl hosszú csövezésű) rendszereknél jelentkezhet, de kis rendszernél nem kell ettől félni.

Köszönöm a gyors választ.

Mindössze három normál méretű (600x1000), egy csőradiátor, és egy kis radiátor (600x400) lenne a rendszerben.
Össz rézcső igénye kb. 75 méter.
Akkor gondolom ez nem tekinthető nagy rendszernek, ahol a radiátorokban levő hőmérséklet különbségek miatt aggódni kellene.

Üdv.:
Alexandra

[Plaszlo]

Nem, ez tényleg nem nagy rendszer, de a fűtőtestek megfelelő vízellátását majd itt is érdemes beállítani a torlószelepekkel. Ezt egyszer kell csak végigjátszani.

Szia !

Köszönöm a segítséget.

Még annyi kérdésem lenne, hogy a radiátorok megfelelő vízellátását, amiről írtál, a kiépítést végző szakember gondolom általában be kell, hogy tudja állítani?

Mik azok a biztonsági berendezések, amik feltétlenül szükségesek a hideg víz rendszerre való rákötésen felül?
Eléggé különböző ajánlatokat kaptunk, és nem tudjuk eldönteni mi az ami tényleg kell, és mi az ami nem.

Volt akinek az ajánlatában szerepelt kazán hőmérő és kazán merülő termosztát, míg máséban csak egy merülő termosztát van említve.
Az egyik ajánlatban van víznyomás csökkentő, a másikban egyáltalán nincs. Ugyanez a helyzet a tágulási tartály biztonsági szelepével, és egy nyomásmérővel is. Az egyik ajánlatban pl egyáltalán nem szerepelnek. Szivattyút, zárt tágulási tartályt és automata légtelenítőt mindegyik tartalmaz.

A kandalló gyártó honlapján van egy ilyen megjegyzés is, aminek nem tudom, hogy megfelelnek a kapott ajánlatok:
" Rendkívül fontos, hogy a szilárd tüzeléssel összefüggő rendszerbe csak nyitott tágulási tartály építhető be. Amennyiben a fűtési rendszer hőleadói oldalát szeretnénk a korróziótól megvédeni, akkor azt a kandalló résztől (primer oldal) hőcserélővel kell leválasztani, s ekkor a hőleadói oldal (szekunder oldal) már zárt tágulási tartállyal biztosítható. "

Ez alapján nem probléma, ha zárt tágulási tartállyal terveztek, csak figyelni kell a fenti szempontokra a kiépítésnél?

Elnézést a sok kérdésért, de nem értünk hozzá, és a hozzáértő szakemberek pedig úgy tűnik, hogy nem mindig vannak azonos véleményen, így elég nehéz dönteni.

Előre is köszönöm.

Üdv.:
Alexandra

Sziasztok!

Tanácsot szeretnék kérni újonnan kialakított kombinált, radiátor-padló fűtési rendszerem működőképességével kapcsolatban. Ugyanis aggályaim merültek fel.
Egy vegyestüzelésű automata huzatszabályozós, hűtőkörös kazánt tervezett bele a szerelő. Az ajzatba telepített 26-os alu pex előremenő és szintén 26-os visszatérő csővel. Ezek hozza kb. 20-20 méter uis kb. ilyen hosszú parasztházról van szó. a radiátorokba 16 cső megy és a visszatérő megy a padlókörbe egy termosztatikus szelepen keresztül, majd vissza a visszatérő gerincbe.Tehát nincs osztó gyűjtő, az egyes radiátor-padló kört ki lehet zárni a radiátor előtt és után elhelyezett szelepekkel.
A kérdésem és az aggályom lényegében az lenne, hogy működőképes-e így a rendszer. Mert ugye a padlókörbe nem mehet 40 fokosnál melegebb víz, az egyes padlókörök hossza nem lehet 100-120 méternél hosszabb, nincs két külön rendszer, se osztó gyűjtő stb.
Azért tervezete így mert a a befűtendő légtér nagy:szobák belmagassága 3 méter, az alapterülete 20 nm körüli, összesen 100 nm. És így olcsóbb is és nincs szükség drága szerelvényekre, csak egy jó biztonsági berendezésekkel ellátott kazánra (esetleg pufferra), illetve egy jó keringető szivattyúra (szünetmentessel vagy akkuval).
Az aggályom még az, hogy kazántól/keringetőtől 25 méterre lévő első szoba is meleg lesz-e, illetve mi van ha a padlóban ereszt a rendszer és fel kell szedni a járólapot.
Abba már bele is nyugodnék, hogy nem lehet külön fűteni.
A hozzászólásotokat előre is köszönöm.
Üdv
DT.

[Plaszlo]

Sziasztok!

Tanácsot szeretnék kérni újonnan kialakított kombinált, radiátor-padló fűtési rendszerem működőképességével kapcsolatban. Ugyanis aggályaim merültek fel.
Egy vegyestüzelésű automata huzatszabályozós, hűtőkörös kazánt tervezett bele a szerelő. Az ajzatba telepített 26-os alu pex előremenő és szintén 26-os visszatérő csővel. Ezek hozza kb. 20-20 méter uis kb. ilyen hosszú parasztházról van szó. a radiátorokba 16 cső megy és a visszatérő megy a padlókörbe egy termosztatikus szelepen keresztül, majd vissza a visszatérő gerincbe.Tehát nincs osztó gyűjtő, az egyes radiátor-padló kört ki lehet zárni a radiátor előtt és után elhelyezett szelepekkel.
A kérdésem és az aggályom lényegében az lenne, hogy működőképes-e így a rendszer. Mert ugye a padlókörbe nem mehet 40 fokosnál melegebb víz, az egyes padlókörök hossza nem lehet 100-120 méternél hosszabb, nincs két külön rendszer, se osztó gyűjtő stb.
Azért tervezete így mert a a befűtendő légtér nagy:szobák belmagassága 3 méter, az alapterülete 20 nm körüli, összesen 100 nm. És így olcsóbb is és nincs szükség drága szerelvényekre, csak egy jó biztonsági berendezésekkel ellátott kazánra (esetleg pufferra), illetve egy jó keringető szivattyúra (szünetmentessel vagy akkuval).
Az aggályom még az, hogy kazántól/keringetőtől 25 méterre lévő első szoba is meleg lesz-e, illetve mi van ha a padlóban ereszt a rendszer és fel kell szedni a járólapot.

Ha nincs keret a pufferes megoldásra, maradnék a tisztán radiátoros fűtésnél, gyorsabb, kezelhetőbb megoldás.
Abba már bele is nyugodnék, hogy nem lehet külön fűteni.
A hozzászólásotokat előre is köszönöm.
Üdv
DT.

Szia!
Elég furcsának találom ezt a rendszert.
Menjünk sorba:
- Padlófűtéshez korszerű - lehetőleg - kondenzációs kazánt szoktak alkalmazni, aminek nem probléma a 40 fokos fűtővíz előállítása. Egy vegyestüzelésű kazán nem ez a kategória, mer 60 C fok alatt nem szabad működtetni kátrányosodás miatt. Érezhető, hogy nem ideális hozzá.
- a padlófűtés elég lusta fűtési rendszer, nagy tömegű betont kell felfűteni, ami miatt lassan melegszik fel és lassabban is hűl ki. Ide folyamatos üzemű kazán járna, mert kihűlt lakást nem lehet gyorsan felfűteni vele. A vegyestüzelésű kazánt állandóan óvatosan kellene pakolni fűtőanyaggal, hogy ne adjon túl meleg vizet, ekkor viszont a kátrányosodás veszélye fenyegeti, ami nem jó se a kazánnak, se a kéménynek.
- megoldható a padlófűtés vegyes kazánnal is, de kell hozzá egy termetes puffer, amibe el lehet tárolni a ház legalább fél napos (de ha nincs mód napközbeni fűtésre, csak este akkor) egy napos fűtéséhez szükséges hőt.
Ez több okból is ideális:
1., keverőszelepen keresztül ki lehet venni a tartályból a padlófűtéshez szükséges alacsony vízhőmérsékletet
2. a kazánt teljes teljesítménnyel lehet üzemeltetni, mert nem a fűtéskört fűti, hanem a puffert. Nincs kátrányosodás, és a lehető legjobb a kazán hatásfoka
3. folyamatos tüzeléssel pár óra alatt fel lehet fűteni a puffert, nem kell állandóan figyelni a kazánt, csak időnként pótolni a tüzelőanyagot.
- ragaszkodnék az osztós megoldáshoz, lehetőleg a ház közepe táján elhelyezve, így nem lennének túlzottan hosszú körök
- sokkal könnyebben szabályozható az egyes körökhöz szükséges tömegáram, ami az eltérő hosszak és fűtési módok miatt adódnak.

Egy jól megépített rendszernél áramszünet esetén a kazán és a puffer között gravitációs áramlás is fenntartható, a kazán nem tud túlmelegedni.
Ha egy kazán rendesen meg van pakolva és ég is a tűz serényen, nem lehet pillanatok alatt leállítani az égést sem fojtással, sem vészhűtőrendszerrel, a felesleges hőt el kell vezetni (puffer). Ez nem lenne szerencsés, ha közvetlenül a padlófűtésbe menne.

Ha nincs keret egy pufferes rendszert építeni, maradnék a tisztán radiátoros megoldásnál. Gyorsabb, könnyebb kezelni, szabályozni. A kazán és osztó között rézvezetéket használnék a műanyagcső helyett.

Találtam egy elvi megoldási rajzot puffer nélküli, radiátoros - padlófűtéses rendszerhez.

elvi-futes.JPG (47.63 KiB) Megtekintve 3900 alkalommal.

Közelünkben láttam olyan fűtési rendszert, ahol a már kész és működő gázkazános rendszerhez vegyeskazánt illesztettek puffer nélkül. A kazánt a házon kívül helyezték el és amíg nem építettek "kazánházat" köré, látszott, hogy összesen két csővel lett bekötve. Első fűtési szezon után csöpögött a kátrány a kémény végén, kormos a ház fala és fűtés közben erősen fűstől (és rohadt büdös) az erős fojtás miatt. Szakszerűtlen bekötés, szakszerűtlen üzemeltetés.
Nem tudom mennyire érte meg a beruházás, de biztos nem működik a kazán megfelelő hatásfokkal és pár év múlva javítható a kazán a kátrányosodás miatt.

[Plaszlo]

Szia !

Köszönöm a segítséget.

Még annyi kérdésem lenne, hogy a radiátorok megfelelő vízellátását, amiről írtál, a kiépítést végző szakember gondolom általában be kell, hogy tudja állítani?

Mik azok a biztonsági berendezések, amik feltétlenül szükségesek a hideg víz rendszerre való rákötésen felül?
Eléggé különböző ajánlatokat kaptunk, és nem tudjuk eldönteni mi az ami tényleg kell, és mi az ami nem.

Volt akinek az ajánlatában szerepelt kazán hőmérő és kazán merülő termosztát, míg máséban csak egy merülő termosztát van említve.
Az egyik ajánlatban van víznyomás csökkentő, a másikban egyáltalán nincs. Ugyanez a helyzet a tágulási tartály biztonsági szelepével, és egy nyomásmérővel is. Az egyik ajánlatban pl egyáltalán nem szerepelnek. Szivattyút, zárt tágulási tartályt és automata légtelenítőt mindegyik tartalmaz.

A kandalló gyártó honlapján van egy ilyen megjegyzés is, aminek nem tudom, hogy megfelelnek a kapott ajánlatok:
" Rendkívül fontos, hogy a szilárd tüzeléssel összefüggő rendszerbe csak nyitott tágulási tartály építhető be. Amennyiben a fűtési rendszer hőleadói oldalát szeretnénk a korróziótól megvédeni, akkor azt a kandalló résztől (primer oldal) hőcserélővel kell leválasztani, s ekkor a hőleadói oldal (szekunder oldal) már zárt tágulási tartállyal biztosítható. "

Ez alapján nem probléma, ha zárt tágulási tartállyal terveztek, csak figyelni kell a fenti szempontokra a kiépítésnél?

Elnézést a sok kérdésért, de nem értünk hozzá, és a hozzáértő szakemberek pedig úgy tűnik, hogy nem mindig vannak azonos véleményen, így elég nehéz dönteni.

Előre is köszönöm.

Üdv.:
Alexandra

Szia!

Érdemes betartani a gyártó ajánlását. Régebben szentírás volt a nyitott rendszer vegyestüzelésű kazánnál, de ma már készítenek zárt rendszerben működőt is, de ehhez olyan biztonsági berendezések kellenek, amik áramszünet esetén is biztosítják a kazán üzemét, amíg a tűz le nem ég. Ilyen a megfelelő méretű szünetmentes tápegység, ami biztosítani tudja a szivattyú üzemét áramszünet esetén.
A vegyestüzelésű kazánoknál, így a kandallónál is problémás a tűz eloltása, nem lehet csak úgy leállítani, mint egy gázkazánnál. Még ha lefojtod, akkor is ott a parázs, ami még jó ideig ontja a hőt és melegíti a vizet. Kazánmegfutás esetén a keletkező hőt nem lehet elvezetni a szükséges mértékben, így felforrhat a víz, és a gőz utat keres magának. Zárt rendszer esetén ha a biztonsági szelep nem tudja elvezetni a felesleges nyomást, akkor szétnyomja a rendszert. Nyitott rendszer esetén a kiegyenlítő tartályon keresztül távozik a gőz, ha nem csinálták túl vékony csővel, akkor el tudja vezetni.
Elvileg mindkét rendszer elengedi a gőzt, de zárt rendszer esetén a biztonsági szelep a kazán közelében van és ha nyit, akkor a rendszerben lévő vizet engedi el, ami azért rossz, mert a kazán szárazra kerülhet. Nyitott rendszer esetén csak a kiegyenlítő tartályig menő vezetékben lévő vizet nyomja ki, utána már gőz megy, de a rendszerben marad víz, kazán nem fut szárazra.

Nálad kandalló lesz, ami látható helyen van és az ember nem szereti ha a szoba tele van gépészeti berendezésekkel és ha megfutás esetén a szobába engedi el a vizet. Tehát olyan rendszert kell építeni, aminek az elemeit el lehet tüntetni és biztonságos. Én a nyitott rendszerre szavazok, a tágulási tartályt a padláson el lehet helyezni, a túlfolyót meg ki lehet vezetni az esőcsatornába.
A hőmérők hasznos dolgok, de elhagyhatók, a merülőtermosztát szabályozó eszköz, a kazán szivattyúját vezérli, ezért ez mindenképp szükséges.

A radiátorokhoz menő vízmennyiséget alapvetően be lehet állítani, de igazán csak működés közben lehet finomhangolni, erre biztos nem lesz ideje a szerelőnek. De nem ördöngösség, ha szükség lesz rá, ti is be tudjátok állítani.

Szia!

Köszönöm, sok segítséget jelentenek a válaszaid.

Egy, a rendszerünkhöz szükséges, nyitott tágulási tartálynak kb mekkora lenne a mérete és súlya?


Köszönöm

Üdv.:
Alexandra

[Plaszlo]

Szia!

Ebben mindent érthetően megtalálsz.

http://gaznelkul.hu/nyilt%20tagulasi.pdf

A 6 KW-os kazánhoz kb. 15-20 l-es tágulási tartály kell. Viszont 30 l alatti tartályt készen nem találtam, így vagy nagyobbat rakattok be, vagy készíttetni kell.

http://www.megatherm.hu/30literes-acel-nyitott-tagulasi-tartaly
http://www.vizgazfutesbolt.hu/index.php?route=product/product&product_id=890
http://www.megatherm.hu/30lmuanyag-nyitott-tagulasi-tartaly

Szia!

Köszönöm szépen a segítséget.

Ahogy néztem a pdf-et, amit küldtél, a mi 12,5 Kw-os kandallónkhoz 28,5 (azaz 30) literes tartály kellene.
Láttam, hogy volt műanyagból is a linkek között. Ez is megbízható, vagy azért jobb acélból készültet választani?
Ezt a tartályt el tudnánk helyezni a padláson. Igazából a zárt tartálynak is lenne hely, mivel a kémény a nappali/közlekedő közös falra van téve, és mellette végig beépített szekrény lenne, aminek a tetejére valahogy csak el lehetne dugni egy ilyen tartályt. Bár a hozzászólásod alapján egy nyitott tartállyal azért nyugodtabb lennék. És elkerülhetnénk gondolom a hideg vizes rendszerre és csatornára való rákötést is, mert ez esetben nem lenne rá szükség.

Rákérdeztem a kandalló gyártójánál a nyitott rendszerbe való bekötés opcióra is. Ezt a választ kaptam:
" A vízteres kandallóink alapvetően zárt rendszerűek, amit egy szabályozó szelep biztosít, azonban amennyiben ezt az alkatrészt leszerelik, úgy nyitott rendszerre is köthető. "
Szerinted ez így biztonságos megoldás lenne?

Ha nem bánod átküldeném Neked a házunk alaprajzát, és megkérnélek, hogy nézd meg, szerinted hogy lenne célszerű vinni a vezetékeket, ha nem osztós rendszerben gondolkodunk.

Nem tudok ide csatolni képet. Hogy tudnám megoldani?

Elkezdtem végigolvasni a fórumos hozzászólásokat az elejétől, mert nagyon sok hasznos infót megosztottál már.
Láttam a javaslatod valakinek, hogy a padló közelében vigyék a vezetékeket esetleg egy takaró léc mögött. Amit én találtam erre a célra kitalált takaró lécet, annak elég borsos ára volt méterenként.
Tudnál adni vmi tippet egy olyan megoldásra, ami nem olyan drága és azért esztétikusan néz ki? A probléma az, hogy nem tudom elképzelni egyelőre, hogy lehet szépen megcsinálni ezeknek a takarását a szobákban.

Előre is nagyon köszönöm.

Üdv.:
Alexandra

[Plaszlo]

A 6 KW maradt meg a fejemben, kevertem a házad hőigényével a kandalló teljesítményét. Bár a vízteres kandallóknál több módon adhatják meg a teljesítményt. Az összteljesítmény a hőcserélőn keresztül és a hősugárzással leadott összteljesítmény és külön szokták feltüntetni a vizes teljesítményét, ami csak a hőcserélőn keresztül leadott teljesítményét jelenti.
Hősugárzással csak azt a szobát fűti, amiben elhelyezték, a vizes teljesítményével meg a radiátoros fűtésrendszert. A tágulótartály méretezésénél a vizes teljesítménye a mérvadó.

Tisztázni kellene, mit ajánl a gyártó, egyik hozzászólásodban azt írod, csak nyitott rendszerre köthető, most meg zárt rendszert írsz. Ezt mindenképp tisztázni kell egyértelműen, hogy mit ír elő a gyártó. Megadnád a kandalló gyártóját és pontos típusát?

Zárt rendszer esetén arról gondoskodni kell, hogy áramszünet esetén is működjön a szivattyú, ami elvezeti a keletkező hőt a radiátorok felé, különben túlmelegszik (felforr a víz) és a biztonsági szelep elengedi a túlnyomást a víz kiengedésével. A nyitott rendszerhez képest a kiegyenlítőtartályban csak annyi plusz víz van, ami a víz hőmérsékletváltozásával járó térfogat növekedést képes ellensúlyozni. Ha nincs vészhűtőrendszer, szárazra kerülhet a kazán hőcserélője, ami nem szerencsés.
A nyitott rendszernél is fontos a szivattyú folyamatos üzemének biztosítása, de ha mégsem működne és felforr a kazánban a víz, akkor a biztonsági felmenő csövön keresztül elgőzöli, amíg a kazán le nem hűl. A kiegyenlítőtartályban ezért is van ennyi tartalék víz, hogy ilyen esetekben legyen mit elgőzölni.

A vészhűtőrendszer más dolog, a kazánt próbálja lehűteni hideg víz hozzávezetéssel.
Itt érthetően leírják a különböző típusok működését:
http://www.megujulofutes.hu/biomassza/vegyestuzelesu-kazan-biztonsagi-szerelvenyei.napkollektor

Nyitott rendszernél a kiegyenlítőtartályban csak hővezetés által melegedhet fel valamennyire a víz, rajta nem megy keresztül a kazánból jövő melegvíz. Tehát általában hideg víz van benne, de minden bizonnyal a forró vizet is elviseli egy ideig, ha nem is üzemszerűen.

A csövezés kérdése ízlésfüggő. Van akit a legrövidebb látható csőszakasz is zavar, van akit egyáltalán nem izgat. A fal tövében szépen elvezetett csövezés szerintem nem csúnya, a csöveket meg le lehet festeni, ha nagyon zavaró a réz színe.
Nincs jobb ötletem a takarásra, lehetne gyártatni fa takarószegélyt (szerintem ez sem lenne olcsóbb), vagy gipszkartonnal eltakarni, de ez is lehet csúnya, hacsak nem használjátok fel a kiugró részt valamire.

Szia!

Már meg is válaszoltad a következő kérdésem. Pont az lett volna, hogy a névleges teljesítményt vagy a vízoldalit kell nézni a tartályhoz.
A névleges teljesítmény 12,5 KW, a vízoldali 7,5 KW. Szóval akkor elvileg egy kb. 18 literes tartály elég lenne.

Megmondom őszintén, hogy a nyitott és zárt tartállyal kapcsolatban én is egy kicsit összezavarodtam.
Eddig én is úgy tudtam, hogy a kandallók amiket néztünk alapvetően zárt rendszerre vannak, majd az általános műszaki leírásban megtaláltam a következő mondatot a gyártó honlapján, ami kicsit ellentmondásnak tűnt:
" Rendkívül fontos, hogy a szilárd tüzeléssel összefüggő rendszerbe csak nyitott tágulási tartály építhető be. Amennyiben a fűtési rendszer hőleadói oldalát szeretnénk a korróziótól megvédeni, akkor azt a kandalló résztől (primer oldal) hőcserélővel kell leválasztani, s ekkor a hőleadói oldal (szekunder oldal) már zárt tágulási tartállyal biztosítható. "

Épp ezért rákérdeztem a gyártónál, hogy most akkor melyik lehetséges, és erre küldték az alábbi választ:
"A vízteres kandallóink alapvetően zárt rendszerűek, amit egy szabályozó szelep biztosít, azonban amennyiben ezt az alkatrészt leszerelik, úgy nyitott rendszerre is köthető. "
Ez alapján úgy értelmeztem, hogy mindkettő lehetséges és működőképes, de lehet, hogy félreértek valamit.

Itt találod a gyártó honlapját, és a típust:
http://domofireshop.com/hu/termek/mento ... rendszerre

Itt pedig az előző idézetet a műszaki leírások közt:
http://www.domofire.hu/technik/kamin-fur-wasser

Köszönöm.

Üdv.:
Alexandra

[Plaszlo]

Szia!

Szépen ellentmond a honlapon lévő információkkal az, amit írtak.

Próbálom értelmezni és a levél nélkül még érteném is. Maga a kandalló mint vegyestüzelésű kazán nyílt tágulási tartállyal szerelhető csak, de bele lehet integrálni zárt rendszerbe egy hőcserélőn keresztül. Ez ott fontos, ahol már létezik egy zárt rendszerű gázkazános fűtésrendszer és ebbe beköthető egy hőcserélőn keresztül kiegészítő fűtésként.
Tehát a kandalló oldali rész a hőcserélőig nyitott rendszerű, míg a radiátorkör már lehet zárt rendszerű a hőcserélőtől.
Most kérdéses, hogy érdemes-e nálatok két külön rendszert létrehozni az összes biztonsági szerelvényével együtt, vagy egyszerűbb egy nyitott rendszert építeni. Családi ház esetén nem gond a kiegyenlítő tartály elhelyezése a padláson.

Kérjél tőlük egy elvi bekötési rajzot, amin szerepel minden szerintük szükséges biztonsági eszköz, nehogy probléma legyen a működésével és a garanciával.

Szia!

Nagyon szépen köszönöm a sok segítséget.

Nálunk nincs egyéb kazán, mivel nincs gáz az utcában, tehát mindenképp csak egyféle rendszer lenne.
Azt hiszem akkor a nyílt tágulási tartályos verzió lenne a legjobb számunkra.
Hétvégén elvileg tudunk találkozni a kandalló gyártóval, így remélem tudnak választ adni, és segíteni.

Eszembe jutott még egy kérdés abból kiindulva, hogy a tágulási tartály méretét a vízoldali teljesítményből kell számolni.
Ugyanez igaz a puffer tartályra is, vagy ott a teljes névleges teljesítmény számít?
Sajnos nem valószínű, hogy nálunk meg tudjuk oldani a puffer tartályt, ugyanis nincs hely ahova tudnánk tenni. A padlás nincs beépítve, és nem tudom mennyire tehetnénk fel egy 7-800 kgos tartályt a gerendákra és osb lapokra.
Úgyhogy ezt egyelőre csak azért kérdezem, hogy képben legyek elméletben )) Próbálok nőként minél többet megtudni ezekről a dolgokról, már amennyire lehetséges.

Köszi szépen.

Üdv.:
Alexandra